2019. március 7., csütörtök

A Gassendi kráter

A Hold délnyugati részén, a Mare Humorum (Nedvesség tengere) nyugati partján található a Gassendi kráter. A távcsőben olyan látványt nyújt, mint egy középkori vár, amely szigorúan őrködik a tenger bejárata felett. Egyik kedvenc holdbéli objektumom ez a kör alakú, erősen lepusztult, nagyon ősi kráter. Előző bejegyzésemben már utaltam rá, hogy ezt az érdekes képződményt külön posztban járom körül.



Holdunk délnyugati felének egyik látványos képződménye a Gassendi kráter, amely a Mare Humorum (Nedvesség tengere) északi partján található a síkság és a környező felföld határán. Ez egy 110 km átmérőjű becsapódási kráter. Megfigyelni az első negyed utáni 3. naptól lehet és már egy 5 cm-es távcsőben is szép látványt nyújt. Az okulárba szemlélve kinézete és elhelyezkedése engem egy, a tenger bejáratát őrző középkori erődre emlékezet. Látványa és nagysága miatt a holdészlelők egyik kedvenc célpontja. Az idén februárban készített fényképeimen így néz ki a Mare Humorum és a Gassendi kráter.
Mare Humorum 2019.02.16-án. Kattintásra nagyítható.
A Gassendi kráter közelebbről, 2019.02.16-án készült képen.
Kattintásra nagyítható.
Az Apolló 16 űrhajósai és a japán Kaguya szonda így látta közelről a krátert:
Gassendi kráter az Apolló 16 felvételén. Kép forrása NASA. Kattintásra
nagyítható
Gassendi kráter a japán Kaguya szonda felvételén. Kép forrása: JAXA.
Kattintásra nagyítható.
Keletkezése 3,8-3,9 milliárd évre tehető, ami a Hold késő imbriumi időszakának felel meg. Ebben a korszakban a holdkéreg alatti olvadt bazalt láva elöntötte és feltöltötte a medencéket, létrehozva a ma tengereknek nevezett hatalmas síkságokat.  A Naprendszerben ekkorra már véget ért az ún. késői nehéz bombázás (nagy égitestek becsapódásának) kora, a Földön a lehűlt kéreg lehetővé tette a kontinensek kialakulását és ezzel együtt az élet kezdetét. Sajnos ebből a korszakból vagy nincsen vagy nagyon kevés a geológiai bizonyíték, ezért is fontos a hasonló korú holdi objektumok tanulmányozása.
A világos barna a késő imbriumi időszak, a sárga a kopernikuszi időszak kőzeteit
jelzi. Kattintásra nagyítható.
A kráter mai kinézete magán viseli e geológiailag igen mozgalmas időszak nyomait. A közel kör alakú krátert a Humorum medence kialakulása során a bazalt láva elöntötte és feltöltötte. Ennek következtében a kráter falai elvesztették belső teraszos jellegüket, a befolyó láva a kráter déli falait erősen erodálta, ezért itt csak kb. 200 m-re emelkednek ki a síkságból. A felszínre került kihűlő láva erősen töredezve szilárdult meg, így a kráter mai alját keskeny, mély rianások szabdalják. A holdi kráterekre jellemző központi csúcs itt három hegyből áll, melyek félkörben helyezkednek el és a feltöltés ellenére is 1200 m magasságba nyúlnak. A keleti és főleg az északi kráterfal viszonylag épségben maradt fent, itt a magasság elérheti a 2000 m-t is. A Gassendi északi falába már jóval később, a holdi időskálán az 1,1 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig is tartó ún. Kopernikuszi korszakban jött létre a Gassendi A-nak nevezett kráter, amely közel egyidős a Tycho kráterrel, amelyről korábban már írtam. A becsapódó test egy 33 km átmérőjű, és jó 3000 m mély sebet ütött a fennsíkban. Az alábbi képen jól kivehetőek a kráter alját szabdaló rianások, a félkör alakú központi csúcs és az erodált kráterfalak.
A Gassendi kráterről 2019.02.16-án 5X fókusznyújtással készült kép .
Kattintásra nagyítható
A környék nem tartalmaz látványosan magas hegyeket, amint a következő képen is látható. A Humorum medence és a Gassendi kráter alja közel azonos magasságban, helyesebben inkább mélységben fekszik, kb. -2000 m-re a holdi "tengerszinttől". A medencét övező felföld is inkább simának nevezhető, ott sincsenek kiugró hegyek, a Mare Humorumot 1000-2000 m magasságban veszik körül.  
Magassági viszonyok a Kaguya mérései alapján. Kattintásra nagyítható.
A kráter már feltűnik a korai holdtérképeken is, így pl. Cassini 1679-es térképén is. Igaz ábrázolása jó pár fokkal eltér eredeti helyétől.
Cassini holdtérképén a Gassendi kráter. Kattintásra nagyítható.
Többféle elnevezése ismert. 1645-ben kiadott holdtérképén Langrenus holland csillagász és térképész Annulus Neptuni (Neptun gyűrűi) néven ábrázolja a Gassendi és Gassendi A krátereket. Johannes Hevelius lengyel csillagász és holdtérképész 1647-es Selenographia, sive Lunae descriptio (Szelenogafia, avagy a Hold leírása) című munkájában Mons Cataractes (Vízesések hegye) néven említi. Mai nevét Riccioli olasz jezsuita csillagásztól kapta 1651-ben, amelyet a IAU 1935-ben megerősített, így azóta hivatalosan a kráter neve Gassendi.
Pierre Gassend (1592-1655)

Az olaszos hangzású név igazából Pierre Gassend francia csillagászra utal, amely nevének a korban szokásos latin átirata. A XVII. században élt tudós igen sokoldalú tevékenységet folytatott, a filozófia, matematika és a csillagászat terén is alkotott. Például Kepler számításai alapján első ízben figyelte meg távcsővel 1631-ben a Merkúr bolygó Nap előtti elvonulását, továbbá foglalkozott Galilei tanításaival, kiadta Kopernikusz és Tycho Brache műveit.

Érdekesség még, hogy a Gassendi kráter volt az Apolló 18 kijelölt leszállási zónája, de sajnos ezt a küldetést anyagi okokból törölte a NASA. A törölt Apolló küldetésekről Földvári István Zoltán kolléga bővebben ír blogjában.

Források:
A. Rückl: A Hold atlasza Geobook 2012.
A NASA honlapja
A JAXA Kaguya szonda honlapja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések