2022. július 22., péntek

Egy új, lehetséges kettős csillag

 


A Skorpió csillagkép egyik nyílthalmazának átböngészése során találtam, vagy ha úgy tetszik felfedeztem egy új, lehetséges kettős csillagot. Most pedig következzenek a részletek:





2021. december 11., szombat

A Fiastyúk kettős csillagai






Egy csillaghalmazban az ember nem tud eldobni egy képzeletbeli követ úgy, hogy az ne találjon el legalább egy kettős csillagot. Nos ilyen a helyzet az M45 halamzaban is. Ennek népi neve  Fiastyúk, de hívják Pleiádoknak is, a görög mitológia után. Ez a nyílthalmaz a téli égbolt egyik legfeltűnőbb alakzata. Már több alkalommal került távcsövem látómezöjébe, ezen megfigyelések egyikéről korábban már megemlékeztem ebben a blogban. Ekkor még nem vizsgáltam kettős csillagait, de ötlet szinten mindig is motoszkált bennem. Nos, jó pár év telt el, hogy az ötlet valósággá váljon. Ebben a bejegyzésben a Fiastyúk nem minden kettős rendszerét ismertetem, csak a látványosabbakat fogom megemlíteni.

2021. november 9., kedd

67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös

Aki figyelemmel kíséri az űrkutatás eseményeit, bizonyára emlékszik 2014-re, amikor az ESA, az Európai Űrügynökség Rosetta nevű szondája közelítette meg ezt a furcsa nevű égi vándort, és a Philae leszállóegysége landolt is a felszínén. Ez volt az első eset, hogy az ember elért egy ilyen kicsi égitestre. Annak idején nagy sajtó visszhangot kapott a küldetés, melyben magyar mérnökök és szakemberek is részt vettek. A Rosetta küldetése vegyes eredménnyel zárult, viszont ennek köszönhetően első alkalommal nézhettünk körül egy üstökös felszínén. 


2020. február 7., péntek

Januári Hold

Az új év első napjaiban felszakadozott a felhőzet és égi kísérőnk szépen tündökölt az égen. Két alkalommal sikerült barangolnom a felszínen, ahol a terminátor (fény és árnyék határának csillagászati elnevezése) környékének tájait örökítettem meg. Ekkor első negyed tájékán jártunk, amit a köznyelv félholdként ismer. A nyitó képen a Stofler és Maurolycus kráterek vidéke látható a déli féltekén. A felvételeket 120/1000 Fraunhofer akromáttal készítettem primer fókuszban ASI 120 MC kamerával.

2019. december 20., péntek

Válogatás a 2019. évi kettőscsillag észlelésekből

Az év vége felé járva mindenki szeret visszatekinteni az elmúlt esztendőre, a fontosabb történésekre, az elvégzett munkára. Ahogy mondani szokták ez a számvetés ideje. Így van ezzel az észlelő amatőrcsillagász is, aki ilyenkor számba veszi az év során meglátogatott égi csodákat és örül, hogy milyen szépségek akadtak távcsövének végére. A 2019-es évben 87 kettős- és többes rendszert sikerült megfigyelnem, lerajzolnom és kimérnem, majd az elkészült észleléseket a Magyar Csillagászati Egyesület Kettőscsillag Szakcsoportjának beküldenem. Ezt a bejegyzést egyfajta visszatekintésnek szánom,  ahol csak a szerintem látványosabbnak, érdekesebbnek ígérkező kettőscsillagokból állítottam össze egy válogatást.

2019. december 9., hétfő

Decemberi Hold

Csoda történt! December 3-án délután kivételesen derült égre értem haza, ami üdítően hatott az elmúlt hetek borús, felhős, ködös időjárásában. Igaz ennek köszönhetően meglehetősen hideg, didergős volt az idő, viszont az első negyed tájékán (a nép nyelv félholdnak nevezi), a Vízöntőben járó Hold látványa nagyon hívogatott. Gyorsan összeraktam a felszerelést (távcső, videokamera, laptop) és nekiálltam, a talán idei utolsó, holdfényképezésnek.

2019. november 19., kedd

Egy pozíció mérő története

Amióta a csillagászatot, mint hobbit művelem, érdekesnek találtam a kettős csillagok világát. Az égre néző sokszor nem is sejti, hogy a látható csillagok egy része kettős, vagy többes rendszer tagja. Jelenleg több százezer olyan csillagot tartanak nyilván a különféle katalógusok, melyek fizikailag összetartoznak, egymással kölcsönhatásban állnak. Amatőr megfigyelő csillagászként észlelhetjük, meghatározhatjuk ezen csillagok egymáshoz viszonyított pozícióját. Ennek a munkának elvégzését segítheti a bejegyzésben tárgyal egyszerű szerkezet, amit PA mérőnek neveztem el.

Népszerű bejegyzések