2019. július 21., vasárnap

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek

Ez év júliusa mozgalmas volt a csillagos eget, ezen belül a Holdat figyelő amatőrcsillagászoknak. Július16-án részleges holdfogyatkozás volt, erről korábbi bejegyzésben írtam. Július 20-án pedig megemlékeztünk az Apollo 11 űrhajó 50 évvel ezelőtt zajlott sikeres küldetésére. Arra gondoltam, hogy a történelmi jelentőségű eseményt a leszállóhely fotografikus észlelésével ünnepeltem meg.
(A képen a holdkomp és a parancsnoki modul 1:144 arányú készülő makettje)


2019. július 19., péntek

Holdfogyatkozások 2019-ben

 Még tavaly év végén, mikor kézhez kaptam a friss Csillagászati Évkönyvet, nagyon örültem, hogy idén két holdfogyatkozásban is lesz része a csillagos eget figyelő közönségnek. Főleg azért, mert a tavalyi teljes fogyatkozást a felhők eltakarták. Azért mégiscsak a távcső okulárján keresztül láthattam, amint a vörös korong derengeni látszott a felhők mögött. Reméltem, hogy az idei év kedvezőbb lesz.







Az idei évre egy teljes és egy részleges fogyatkozás volt várható. Mivel mindkettőt megfigyeltem így most számolok be az élményeimről. A Holdfogyatkozás hátteréről ebben a bejegyzésben írok.

A teljes Holdfogyatkozás január 21-én volt. Az előrejelzés szerint 03:30-kor kezdődik és a totalitás, vagy is amikor a Hold teljesen belép a földárnyékba, hajnali 5:41-kor következik be. Ekkorra a Hold már erősen a nyugati égen fog tartózkodni, ezért olyan helyet kerestem, ahol szépen rá tudok látni, még városi körülmények között is. Így esett a választásom a Palkovics padra, mely az esztergomi Duna parton áll. Hajnalban ki is települtem távcsővel és fényképezőgéppel, aztán egyre növekvő záridőkkel lőttem a sorozatokat az egyre jobban elhalványuló, vöröslő holdkorongról. Amíg lehetett szabad szemmel gyönyörködtem az égi színjátékban, és közben nem zavart az ébredő város zaja és fényei. Mire a totalitás látványát kiélvezhettem volna, a lenyugvó Hold teljesen elmerült a szemközti Párkány városa feletti porfelhőben. Összességében az eleje szép volt, sajnos a teljességet már nem igazán láttam. Gyakorlatilag egy db értékelhető kép készült.
A totalitás idején készült kép. Ekkor a Hold szabad szemmel alig látszott,
belemerült a Párkány feletti porrétegbe.

A nyári részleges fogyatkozást július 16-ra jelezte előre a Csillagászati Évkönyv. Érdekességként jegyzem meg, hogy 50 éve, 1969-ben ezen a napon indult útnak az Apolló 11 űrhajó, hogy 4 nappal később Neil Armstrong első emberként lépjen egy idegen égitest felszínére. Így is mondhatnám, hogy a holdraszállás évfordulóját a Hold egy részleges fogyatkozással "ünnepelte".

Az előrejelzés szerint röviddel holdkelte után kezdődik a jelenség. Először 20:43-kor a félárnyék fogja érinteni a felszínt, majd egyre jobban láthatóvá válik a földárnyék, amely 23:30-kor takarja el a Hold korongjának több, mint 60%-t.

Mire megláttam a Holdat, vagyis felemelkedett a Szamár hegy és a környező növényzet fölé, már jócskán zajlott a fogyatkozás. Különös, természetfeletti látvány volt, ahogy a nyugati feléből "hiányzott" egy jó nagy darab, mintha valami kiharapta volna. Nem véletlen féltek ettől a jelenségtől a régvolt emberek. Pl. a szlávok szerint farkasember harapdálja, tépi szét ilyenkor a Holdat, de szinte minden ókori és természeti nép valami rossz előjelének tekintette a jelenséget. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Bartha Lajos bácsi Nap- és Holdfogyatkozások a történelemben című cikkét.

Az első képet 22:29-kor készítettem, és innentől kezdve kb. két percenként készült egy kép. Mindenképpen szerettem volna egy felszínközelit is az árnyékos, illetve fényárnyékos megvilágításban. Ez utóbbi jött össze, az ASI kamerával.

 Érdekes volt megfigyelni a fény változását. Természetesen a telihold megszokott fényénél kisebb volt, de még így is látszottak a fák árnyékai, még a maximum idején is jóval világosabb volt a környezet és az égbolt, mint bármely kezdeti holdfázis idején. A környezeti hangokból úgy ítéltem meg, hogy az élővilágra nem volt hatással a fogyatkozás. Az éjszakai állatok ugyanúgy mozogtak, tevékenykedtek a közeli csalitosokban, mint máskor. Janka (észlelő)kutya is nyugodtan szunyókált a távcső mellett.

És most következzen a képes beszámoló:

A felszínt a félárnyék festi vörösre. A Tycho kráter és sugarai azért szépen látszanak.
ASI 120 MC kamerával készült kép.

A következő képek Nikon D300 vázzal készültek a távcső primer fókuszában.
Mindenképpen szerettem volna egy színes, holdfogyatkozós fotót készíteni.

A fogyatkozásról készült kompozit kép. Az időpontok világidőben.
Azért ez a fogyatkozás sem zajlott le felhőmentesen.
22:35-től kb. 10 percig vonult át egy felhőzet a Hold előtt.
Az elkészült képekből összeállítottam egy videót, ami két óra eseményét fél percben sűrítve mutatja be.


Jövőre négy félárnyékos fogyatkozás lesz, melyből kettőt a január 10-it és a június 5-it megfigyelhetjük a Kárpát-medencéből.

2019. március 7., csütörtök

A Gassendi kráter

A Hold délnyugati részén, a Mare Humorum (Nedvesség tengere) nyugati partján található a Gassendi kráter. A távcsőben olyan látványt nyújt, mint egy középkori vár, amely szigorúan őrködik a tenger bejárata felett. Egyik kedvenc holdbéli objektumom ez a kör alakú, erősen lepusztult, nagyon ősi kráter. Előző bejegyzésemben már utaltam rá, hogy ezt az érdekes képződményt külön posztban járom körül.

2019. február 24., vasárnap

Válogatás a februári holdfelvételekből

Idén februárban hűséges égi kísérőnké volt a főszerep, ugyanis általában februárban és márciusban jár legmagasabban a Hold az égen, így megfigyelésére, a kisebb felszíni részletek képi rögzítésére is nagyobb az esély, mint máskor. Szerencsére a hónap közepén a Kárpát-medence időjárása kedvező volt, így sikerült elfogadható fényképeket készítenem a változatos felszínről. Ebben a posztban az elkészült képek közül válogattam és igyekeztem érdekesebb, látványosabb tájakat bemutatni.



2019. február 20., szerda

Az Orion öve


Az Orion a téli égbolt legfeltűnőbb csillagképe, mellesleg személyes kedvencem. A csillagkép területén hatalmas kiterjedésű molekulafelhő található, mely napjainkban is csillagok keletkezési helye. Ennek a felhőnek részei az asztrofotósok kedvenc célpontjai, ilyen például a sötét, vidéki égen szabad szemmel is látható Nagy Orion Köd, de a kettős csillagok iránt érdeklődők is érdekes rendszereket találhatnak itt, továbbá bővelkedik a terület csillaghalmazokban is. Ebben a bejegyzésben  most az Orion öv -ferdén a három csillag- kettős és többes rendszereit veszem távcső végre.



2019. február 5., kedd

A Tycho kráter

A Tycho Holdunk egyik legfeltűnőbb képződménye, köszönhető a belőle kiinduló világos sugaraknak. Ezeket telehold idején is jól láthatjuk még szabad szemmel is. Keletkezése összefüggésben van a dinoszauruszok kipusztulásával. Hogyan? Ebből a posztból kiderül.

2017. február 11., szombat

Félárnyékos holdfogyatkozás

A bulvár lapok internetes kiadásai szenzációként tálalták, hogy február 10-ről, 11-re virradó éjszaka holdfogyatkozás lesz. A facebook-on is több ismerősöm osztotta lelkesen a hírt, sőt többen csodálkoztak, milyen szerencsések vagyunk, mert telihold és fogyatkozás is lesz egyszerre. Sokak lelki szemei előtt már megjelent a Hold, amint vöröses fényben pompázik az égbolton. De sajnos ez nem így történt!

Népszerű bejegyzések