2024. március 8., péntek

A LAD 1

 

A leglátványosabb tavaszi csillagkép az Oroszlán (Leo), amely azon ritka égi alakzatok közé tartozik, amelyekben első pillantásra fel lehet ismerni a névadót. Jelen esetben egy fekvő oroszlánt. Sok érdekes mélyég objektumnak ad otthont ez a csillagkép, de én most inkább egy ritkán észlelt hármas rendszert ismertetek, melynek van magyar, amatőrcsillagász vonatkozása. Konkrétan a rendszer C tagját Ladányi Tamás amatőrtársunk fedezte fel még 2000-ben.

2024. február 24., szombat

A Betelgeuse

 

Tavaly nagy figyelmet kapott az Orion csillagkép legnagyobb és legfényesebb csillaga, a Betelgeuse. Hirtelen fényességcsökkenéséről nemcsak a csillagászati, de a "polgári" sajtó is megemlékezett. Némely cikkben már a csillag robbanásáról írtak. Ettől az eseménytől még azért messze vagyunk, még jó párszáz évig fog ragyogni a Betelgeuse az Orion jobb vállán. Az igaz, hogy egy pulzáló óriáscsillagról beszélhetünk, de azt kevesen tudják, hogy a csillag egy 12 tagú többesrendszernek is otthont ad.  Ebben a cikkben erről lesz szó.

2024. február 18., vasárnap

Kettőscsillagok és a Seestar S50

Arra voltam kíváncsi, hogy ezt a komplett kis műszert, illetve a vele készült képeket lehet-e használni valami komolyabb csillagászati munkára? Külföldi fórumokat böngészve rátaláltam egy dán srácra, aki kisbolygókat követ vele rendszeresen, kiméri fényességüket és a fénygörbe alapján kiszámolja tengelyforgási idejüket. Ez bíztatott, hogy megnézzem, vajon az engem érdeklő csillagászati területeken mire lehet használni?

2024. február 17., szombat

Egy remek kis eszköz, a Seestar S50

Ebben a cikkben bemutatom eddigi, rövid tapasztalataimat egy remek kis műszerrel. A ZWO mérnökei most is nagyot alkottak, hogy létrehozták ezt a kis, könnyű és kompakt eszközt. Ugyanis a Seestar S50 több, mint egy egyszerű távcső. Kis testében a sikeres égbolt fényképezéshez szükséges minden dolgot belezsúfoltak. Úgy mint egy APO-t, egy videókamerát, mozgató motorokat, szűrőket, stb., és mindezt megtámogatták a mostanában nagyon divatos AI-val, azaz a mesterséges intelligenciával. De lássuk a részleteket!

2024. február 9., péntek

Deep Impact vagy Armageddon

Ez a bejegyzés kicsit más, mint az eddigiek, leginkább egy elképzelt katasztrófa hatását igyekszem bemutatni. Gyakran bukkannak fel ugyanis a bulvár sajtóban olyan drámai hírek, amelyek szerint "Aszteroida száguld megállíthatatlanul a Föld felé, figyelmeztetett a NASA". Általában elég sok kattintásszámot érnek el, de az olvasók nagy többsége el sem tudja képzelni, mi történne akkor ha egy ilyen égitest ténylegesen becsapódna.  Nézzük meg egy szimulációban!

2024. február 3., szombat

Az M 38 ékköve

 

Az M 38 kettőscsillagainak feldolgozása során került elém ez a különös, 16 csillagból álló rendszer, amelyet érdemesnek találtam arra, hogy külön is megemlékezzem e blog hasábjain. Tapasztalatom azt mutatja, hogy ez eddig megvizsgált nyílthalmazok közepe táján mindig található egy igen népes többes csillagrendszer, melynek tagjai általában fizikai kapcsolatban is állnak egymással. Azt hiszem az M 38-ban sikerült megtalálnom ezt az ominózus népes rendszert, de, mint látni fogjuk a fizikai kapcsolatok terén nem minden egyértelmű.

2024. január 20., szombat

Az M37 kettőscsillagai

 

A Szekeres, avagy Auriga csillagkép ilyenkor télen az éjszaka első felében figyelhető meg, magasan a fejünk felett. Az égi ötszög többek között három, fényes nyílthalmazt is rejt, amelyeket M 36, M 37, M38 néven ismerünk. Tavaly december elején gondoltam egy merészet, és mindhárom halmazról készítettem képeket az Utahi-i 431 mm-es CDK műszerrel. Az volt a célom, hogy a halmazokban fellelhető kettős és többszörös rendszereket mérjem és elemezzem ki a Gaia asztrometriai műhold DR3 adatbázisa segítségével. Az M 36 nyílthalmazon viszonylag gyorsan átrágtam magam, ennek eredményéről itt írtam. Most kb. egy hónappal a képek elkészülte után végére értem az M 37 halmaznak is. 

Népszerű bejegyzések