2015. január 27., kedd

Vissza a Holdra

Átnéztem az eddigi észleléseket és arra döbbentem rá, hogy tavaly augusztus óta jó öreg kísérőnket csak szidtam, mert fénye sokszor zavarta a mély-egezést, vagy a kettősök rajzolását, de nem barangoltam a felszínén. Most viszont elhatároztam, hogy kiengesztelésül,  a hétfői, azaz január 26-i estét csak Lunának szentelem. Térképen ki is néztem pár alakzatot, melyeket érdekesnek tartottam, így félhold idején megtekinteni.

Kiérve tiszta ég, már a delelőn átjutott félhold fogadott a hóban. A hőmérséklet "kellemes" -5°C volt. Kipakolás, pólusra állás után  a távcső a Hold felé fordult. Vizuálisan is csodálatos látványt nyújtott, sorra felismertem, azonosítottam az holdbéli vidékeket, tengereket, krátereket. Miután jól kicsodálkoztam magam, az okulárt lecseréltem a CCD kamerára és a laptop rögzítette is a videókat. Nagyítással csak a 2X fókusznyújtásig mentem el. Szép vidékeket sikerült így is bejárni.

Kezdtem a déli félgömbön. Középen az a nagy kiterjedt medence, benne több kráterrel a 191 km-es Jansen, mellette balra a Vallis Rheita völgye húzódik.




Az északi vidéken a 88 km-es Aristoteles és kisebb Eudoxus kráterek úgy néztek ki, mint két nagy luk.


A déli 34° mentén található a Mare Nectaris, azaz a Méz tengere, alatta a legszebb kráterhármassal.




Fókusznyújtással így nézett ki a Theophilus, Cyrillus, Catharina kráterek hármas alakzata.




Északabbra az egyenlítő felett 8°-ra látható a Julius Caesarról elnevezett romkráter, mellette a Rima Ariadaeus hasadék.



Még északabbra szép látványt nyújtott a Posidonius kráter és vidéke.




A képek elkészülte után már kellően átfáztam, búcsút intettem Lunának, és hazamentem felengedni.


2015. január 17., szombat

Küzdelem a felhőkkel

Csak piszkál az üstökös, az újabb észlelés fő célja is az égi vándor volt. Egész nap szép, kék égbolt adott reményt, hogy este aha élményben lesz részem. Már pólusra álláskor látszott, hogy az égiek szégyenlősek és felhők mögé bújnak. Nem baj, kitartó vagyok, valamivel este öt után már a látómezőben tündökölt a kométa.

Rajzolni kezdtem, aztán befelhősödött, nem láttam semmit a műszerben, aztán kitisztult arrafelé az égbolt, folytattam a rajzot, aztán megint felhő jött.... Ez így ment kb. kettő és félórán keresztül.

Azért sikerült készítenem egy 31X nagyítású rajzot:


Azután meg a keresőben látott képről egy vázlatot:


A C/2014 Q2 (Lovejoy) már a Bika és a Kos határán jár. A rajzon nyugat felé, az üstökös felett levő csillagok már a Koshoz tartoznak. Sajnos a látómezőkben mind halványabb csillagok vannak, de úgy becsültem, hogy az üstökös tartja az 5 mg-s fényességét. A kóma sűrűsödése sem változott az előzőekhez képest. A magot is szépen lehetett látni, mind az okulárban, mind a keresőben. Kiterjedése 16' körüli. Csóvát most nem láttam. Színe kékes-zöldes volt.

A rajzok készítése során többször teljesen felhős lett az ég, majd néhol felszakadozott a felhőzet. Mikorra készen lettem, úgy gondoltam elég a felhőharcból, összepakoltam, azzal a tudattal, hogy pár napig nem lesz alkalmam a távcsőbe nézni, mert az előrejelzés borús napokat ígér.

2015. január 14., szerda

Üstökös a láthatáron!

Jól kezdődik 2015. év! Január közepén magasan jár és szépen fényesedik a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös. Meg aztán végre elszántam magam mechanika cserére is. A GOTO-s EQ-5 egy hete megérkezett és már össze is szereltem, illetve a műszert át is költöztettem rá. De nem csak a mechanikát cseréltem le a távcső alól, hanem a kereső távcsövet. A régi 6x30-t egy 9x50-es amiciprizmás váltotta.  Izgatottan lestem az eget, mikor adódik egy tiszta esete, hogy a felturbózott műszert kipróbáljam, beállítsam.  Ez az idő jött el tegnap, azaz január 13-án. Kitelepüléskor és pólusra álláskor erősen befelhősödött az ég, a Polaris nem is látszott. :-( Ez utóbbi tény erősen megnehezítette a beállítást. De olyan 6 órára elhúztak a felhők, a Polaris a kis karikába került, a GOTO 3 csillagos betanítása is jól sikerült, és a kereső is párhuzamosodott a refraktorral. Indulhat a banzáj!

Első célpont az Uránusz. Nem nyújt felemelő látványt az okulárban, bár még magasan áll, de a városi fények zavarják a megfigyelést és még fátyolfelhős az ég arra felé. Kékes-zöld 1-2' átmerőjű korongja látható. A Halakban áll. Azért készítettem egy rajzot:

Következett a nagy attrakció, az üstökös, mely a C/2014 Q2 (Lovejoy) névre "hallgat". Az fényes 5 mg-s égi vándor a Bika szarvai között halad. Keresőben lenyűgöző látványt nyújt. Igaz csak a kóma grízessége látszik, csóvát nem látok, illetve hosszabb szemlélés után, mintha fel-feltűnne igen halványan K-i irányban. A magját csak a főműszerben lehet kivenni, ahol viszont nagyon kiterjedt a megjelenése. Kb. 13' az átmérője. Kékes színű. Két rajzot is csináltam, egyik a keresőbeli látványt mutatja:
A másik, ahogy a távcsőben látszik:

Az üstökös után, még megnéztem a 40 ERI nevű kettős, illetve hármas rendszert, de csak két tagot láttam, ide még vissza kell térnem, valamint vetettem egy pillantást a Jupiterre is, "akit" már nem láttam tavasz óta. Az óriásbolygó  épphogy a fák koronája fölé emelkedett, a korongon részleteket nem láttam, a kép 111X nagyításnál nagyon remegett. A négy Galilei hold a Ny-i oldalán sorakozott egy vonalban:

  
Mire a rajzokkal végeztem, nagyon átfáztam, hiába öltöztem be, ezért úgy döntöttem a mai estére elég a "Barátok közt"-ből. Ismét szép élményekkel gazdagodva vonultam haza melegedni, felengedni.