2015. március 21., szombat

Tavaszi napfogyatkozás

Március 20-a csillagászati szempontból fontos nap 2015-ben, mert két égi esemény is történt ezen a napon. Az első  a látványosabb, és délelőtt köszöntött ránk egy részleges napfogyatkozás képében. Már nagyon vártam és nagyon szorítottam, hogy felhők ne zavarják meg az eseményt, és 1999 után ismét egy szép, déli, délelőtti fogyatkozást láthassunk.

Kora reggel már szép, tavaszias, napsütéses időben pakoltunk ki feleségemmel, Klárival a műszert és tartozékait. Most a távcsőre fényképezőgép került és napszűrő fólia, mert így szerettem volna megörökíteni az eseményt. Sajnos későn kapcsoltam és a napfogyatkozás-néző szemüveg beszerzéséről lemaradtam, így a szabad szemes megfigyeléshez hegesztőpajzsot használtunk.

Központi csillagunk viszonylag nyugodt volt. Felületén csak egy árva foltocska mutatkozott és egy-egy fáklyamező a K-i és Ny-i félteke szélén.  A kép a fogyatkozás előtt 2 perccel készült.
Ezt mutatta a Nap a fogyatkozás előtt. Egy folt és fáklyamezők a széleken. Nagyításhoz klikk a képre.
A Hold belépése a napkorong elé az előrejelzett időben 9:40-kor következett be. Ekkor lehetett látni a napkorong K-ÉK-i felén egy nagyon kicsiny torzulást. Mintha beleharaptak volna a korongba.

Az első kontaktus. Nagyításhoz klikk a képre.
Ezek után szépen, percről percre jött be a Hold, egyre látványosabban takarta el a Napot. Már negyed tizenegy felé érezhetővé vált a fogyatkozás hatása. A levegő hűvösebb lett, a napsütés ereje, csökkent, és a fény is furcsa lett. A színek fakóbbak voltak, a tájra bágyadtság ereszkedett. Nem jut eszembe jobb szó, ami leírja a hatást. Az addig élénken csiripelő madarak is, mintha alább hagytak volna énekükkel, de nem csendesedtek el teljesen. 10:30-kor a foltot is elérte a Hold korongja. A Hold szélén megfigyelhető a felszín egyenetlensége. A koron széle nem sima, inkább a felszíni alakzatoknak köszönhetően érdes.
A folt kitakarása előtti pillanat. Egy perc múlva már nem látszott. Nagyításhoz klikk a képre. 
A maximális kitakarás 10:48-kor következett be. Ekkor a Hold mintegy 3 percre megállni látszott a Nap előtt. Legalábbis mozgását nem lehetett érzékelni. A környezeti fények tompák lettek, a levegő lehűlt, az árnyékok is határozatlanok lettek. A madárdal halkabb, ritkább volt. Janka kutyán viszont nem láttam viselkedés változást. A földön elterülve élvezte a gyengébb napsütést. Csak a pogácsás zacskó csörgése hozta lázba.
A fogyatkozás maximuma. Nagyításhoz klikk a képre.
 Aztán a Hold megindult, 11 órakor már látható, érezhető volt az elmozdulása. A fényesség és ezzel együtt a Nap ereje is érezhetően nőtt. A színek telítetté váltak, a levegő is kezdett melegedni.
A helyzet 11 órakor. Nagyításhoz klikk a képre.
A Hold folyamatosan vonult ki a Napból, a levegő percről-percre melegebb lett. A madarak dalos kedve is visszatért. 11:45-kor a folt is láthatóvá vált. Eddigre a napsütés ereje teljesen visszatért. Alig lehetett érezni már, hogy még mindig fogyatkozás van.
A folt ismét látható. Nagyításhoz klikk a képre.
 Az utolsó kontaktusra, azaz a Hold teljes kilépésére 11:59-kor került sor. Ekkorra már a világ visszazökkent a rendes kerékvágásába. A levegő visszamelegedett, a napsütés erős lett, élvezhetővé vált, jól is esett. A környéket ismét madárdal töltötte be.
Az utolsó kontaktus, a Hold elhagyja a Napot. Nagyításhoz klikk a képre.
 A fogyatkozásról készítettem egy time lapse videót, ahol a két óra eseményét másfél percre szűkítettem le.

Itt van egy mozaik kép a fogyatkozásról, az időpontokat világidőben adtam meg. Azaz egy órát hozzá kell adni, hogy megkapjuk a "rendes" időt.
Nagyításhoz klikk a képre.
 És végül egy életkép a fogyatkozás megfigyeléséről, Klári, Janka kutya, és a távcső.



A bejegyzés elején két fontos eseményről írtam. Nos az elsőt, a fogyatkozást a fentiekben részleteztem. A második nem volt ennyire látványos, hatása viszont napról napra jobban érezhetővé válik. Este háromnegyed tizenegykor ugyanis megtörtént a tavaszi napéjegyenlőség. Most már hivatalosan is vége a télnek és itt a TAVASZ!

2015. március 9., hétfő

A kozmikus kérdőjel

Az elmúlt pár nap, hét felhős időjárása után, melynek köszönhetően megtapasztaltuk a szürke több árnyalatát is, a hétvégén végre derült csillagfényes idő ígérkezett. A telehold is elmúlt, kísérőnk egyre később kell, így fényével nem zavarja a halványabb célpontok megfigyelését. A felhős időszak tervezgetései során elég szép, hosszú lista alakult ki a felkeresendő égi szépségekből. Így nagy reményekkel vágtam neki a vasárnap estének. Aztán....

Kezdődött az egész egy ijesztő technikai problémával, ugyanis a vadi új mechanika deklinációs motorja nem akart működni. Azaz a távcső két tengely helyett, csak egy tengely körül forgott. Párperc matatás és a kábelek újracsatlakoztatása megoldotta a problémát, a motor újra működött. Szóval Murphy ezen az estén tiszteletét tette nálam, jól kezdődik! Miután ismételten beállítottam a műszert, az égboltra tekintve elszomorodtam. A Kis Göncölből jószerivel csak 3 csillagot láttam, a hét helyett, a határfényesség valahol a 4 mg. körül volt. Na, gondoltam, a Rosetta ködnek lőttek, ma nem kerül terítékre.

Maradtam a Naprendszerben, elsőnek a Ny-on tündöklő Vénuszt céloztam meg. A távcsőben háromnegyed Vénusz mutatkozott. Aki nem tudná belső bolygószomszédunknak is ugyan olyan fázisváltozásai vannak, mint a Holdunknak, csak nem olyan gyakran. Megvilágítása függ a Nap körüli pályájától. Találtam a neten egy egy jó kis magyarázó ábrát:

Vénusz fázisváltozásai. Klikk és nagyít.

A Szerelem Istennője után, a lenyugvó félben levő Hadisten, a Mars lett a következő célpont. Ma nem akarta magát megmutatni, mert olyan alacsonyan volt már, hogy a fák kitakarták. Talán az Alföldön lehetne még sikerrel megpillantani.

Nem úgy a Jupitert, mely fenségesen ragyogott a DK-i égen. A Bolygók királya magasan áll esténként a Rák csillagképben, kitűnő helyzetben a megfigyeléshez. A távcsőbe pillantva gyönyörű látványt nyújtott, a hatalmas gázgömb, felszínét sötétebb csíkok díszítik, körbevéve hűséges apródjaival, a holdakkal. Most ez volt a sorrend, balról jobbra: Callistó, Ganimedesz, Io, Európa.

A Jupiter és udvartartása. Klikk és nagyít.
Már régen láttam, ezért a távcső a Kassziopeia felé irányult, ahol az újév sztárja, a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös tartózkodik éppen. Már jócskán elhalványult, kb. 7 mg-s lehet, de még mindig szép kiterjedése van, 5' átmérőre becsültem. Jellegzetes zöldeskék színét már csak hosszabb szemlélés után lehet kivenni, a kóma inkább már fehér. DK-i irányban egy rövidke csóvakezdemény is láthatóvá válik, mint a kóma kicsi nyúlványa. Ami megkapott és rajzolásra késztetett, amikor belenéztem a távcsőbe egy kérdőjelet láttam, ahol a pont, maga az üstökös! Íme:

A kozmikus kérdőjel. Klikk és nagyít.
Következőkben megnéztem a, csak 16,5 fényévnyire levő Keid (40 Eri) nevű csillagot, mely az Eridanusz csillagképben található. Ez egy többes, pontosan 5 csillagból álló rendszer, melyből most csak kettőt láttam, a 4,5 mg fényes A és a halványabb, 9,5 mg fényes B tagot. A halványabb kísérőket elrejtette a város fénye. Az észlelésre a szomorú okot Mr Spock  halálának híre szolgáltatta, ugyanis s Star Trekben a Vulkán bolygó a Keid körül kering, ahonnan a leghíresebb vulkáni származik.

A mai észlelés ennyi volt, az ég sajnos nem lett jobb. Talán legközelebb. Mr. Spockra emlékezve búcsúzom: "Hosszú és eredményes életet"