2014. december 27., szombat

Az év utolsó észlelése

Nagy tisztelője vagyok Herschel munkásságának, ezért elhatároztam, hogy pár általa felfedezett kettőst a távcsövem végére tűzök. Össze is állítottam egy programot a katalógusából, és alig vártam, hogy a felhők elkerüljenek felőlünk. Természetesen karácsony szenteste gyönyörű, tiszta égbolt fogadott. Az Orion úgy ragyogott, majd leesett az égről. Még a Betelgeuse vörös színét is ki tudtam venni szabad szemmel. No, de karácsony van! Nem baj, 26-án nem volt betervezve családi jövés-menés, az előre jelzés is derült eget ígért. Igaz egész nap erős, hideg szél fújt, de azért a napszállta már kint talált a távcső mellett. A szél miatt a -1°C-t legalább -10°C-nak éreztem.

Első célpontok az AURIGA (Szekeres) csillagkép Herschel kettősei voltak. Egymás után, szép sorjában kerültek a látómezőbe a H II 14, H V 89, H III 82, H III 64 kat. számú kettősök, valamint egy ráadásként a 14 AUR kettőse. Ezeket csak kimértem, de rajzot nem készítettem róluk, mert nem olyan látványosak. Zömük 5 magnis főcsillagból és 8-10 magnis kísérőből álló szoros párok. Észleléseket be is küldtem az Meteornak. Sajnos időközben egy nagy felhő takarta el az K-i eget, így a még tiszta Orionra váltottam át.

Az Égi Vadász tele van mélyeges célpontokkal, de én most, mivel már nagyon fáztam, átfújt a szél, a könnyebb célpontot választottam, az Orion fejét, melyet CR (Collinder) 69  néven "anyakönyveztek". A távcsőbe nézve egy igen tág nyílt halmaz látványa fogad, átmérője 60'. A tagok a MEISSA (lambda Orionis) körül csoportosulnak. Én 12 halmaztagot számoltam össze, melyek V alakban látszanak és zömmel halvány csillagok.Nehéz megkülönböztetni a halmaz tagjait a háttér csillagaitól. Jellegzetes alakzata a 4 magnitúdós három darab, ÉNY-DK irányban és egy vonalban látszó csillag. A rajz kb 40 perc munkája számítógéppel átrajzolva


Mire végeztem a rajzolással, annyira átfújt a szél, hogy felkelni is alig tudtam. Úgy döntöttem, hogy nem fagyoskodom tovább, összepakoltam.

Elnézve az Időkép előrejelzéseit a 2014. évben már nem lesz több észlelés, inkább hólapátolás és a jövő évi tervek szövögetése.

2014. március 9., vasárnap

Célpont a Hold

Vasárnap este ismét a távcső mellett talált. Most a Holdra irányoztam, mert félholdhoz köze állapota miatt a terminátor vidéke sok csemegét tartogatott. De előtte még megnéztem a Jupitert, mely kb. 20 fokkal tartózkodott a Hold mellett K-re. Lenyűgöző látvány volt az okulárba tekintve. Holdjai, mintha zsinórral mérték volna ki, egy vonalban helyezkedtek el a bolygó egyenlítői zónájában. Az Io és Ganimedes szorosan a bolygó K-i és Ny-i felén, az Európa és a Kallisztó tőle kissé távolabb a K-i félen. 19.55-kor pillantottam meg a Ganimedes árnyékát a bolygó ÉK-i féltekéjén a NEB felett. Később a Ganimedes is árnyékot vetett az ÉNY-i féltekére.

Még gyönyörködtem bennük egy darabig, majd átálltam szomszédunkra, az okulárt Scopium kamerára cserélve. A terminátort pásztáztam D-ről É-ra és 2X, 3X Barlow-val és anélkül készítettem felvételeket. 35 db felvételt csináltam, melyből 20 db használható kép lett:
É-i  sarkvidék

Archimedes kráter és vidéke

D-i pólus környéke

A Deslanders kráter, benne a Hell Miksa kráter

Jobbra a fekete kicsi a Hell kráter

A D-i "mérsékelt öv" vidéke

Mare Imbrium K-i fele az Archimedes kráterrel

Mare Nectaris

Az É-i sarkvidék

Mare Frigoris és a Platón kráter

A Maginus kráter

Mare Serenitatis

A holdbéli Appeninek

Montes Caucasus

Jobbra fent a Moretus, lent a Maginus kráter

A Pallas kráter és vidéke

Balra a Mare Vaporum, középen a Pallas kráter

Lent a Ptolemaius, középen az Alphonsus, fent az Arzachel kráterek

A fenti kráterek tágabb környezete

A Platón kráter és az Alpok vonulata
  A fenti képek átlag 850 képkockából készültek. A feldolgozáshoz használt program az AVISTACK2 volt. 

2014. március 2., vasárnap

Vissza az ég alá

Hosszú kényszer szünet után, melyben a lakásfelújítás, költözés, és a rossz idő is nagy szerepet játszott, végre március elsején módom nyílt a csillagok alatt tölteni az estét. A holdtalan este kínálta a mélyég objektumok felkeresését. Pólusra állás és a GOTO betanítása után első célpontom az M82 galaxis volt, melyben még decemberben tűnt fel egy szupernóva. Nagyon kíváncsi voltam vajon meglátom-e. Az okulárba tekintve igen halványan látszott a szivar alakú galaxis. Elsőre a szupernóvát nem láttam, csak elfordított látással vettem észre. Készítettem rajzot 111X-es és 200X nagyításon is. Ezzel a nagyítással már biztosan látszott a szupernóva a galaxis bal alsó szélén. Igen halvány már, közel volt a távcső határfényességéhez, 12 mg körülire becsültem a fényességét.

Következő célpont az M 45 nyílthalmaz, azaz a Fiastyúk volt. 31X nagyítás alig fogta be a halmazt. A rajz majd egy órán át készült.

Igaz idén egyszer már észleltem a halmazt még februárban, de akkor telihold volt, a látómező igen világos volt és a halványabb csillagok nem is látszódtak. Az akkor készült rajz:
Felkerestem még az M 1 azaz a Rák ködöt is. Erről rajzot nem készítettem, mert nem találtam látványosnak. A köd igen halvány volt, talán majd jobb, tisztább ég esetén sikerül rajzot készítenem róla.

A Jupiter kihagyhatatlan volt. Magasan állt a DNy-i égbolton. Csak három holdja látszott, viszont most először láttam a NEB-en és SEB-en kívűl a STB-t és NTB-t, azaz É-i és D-i mérsékelt övi sávokat is.

Izgalmas és tartalmas márciusi este volt. Kedvencem, az Orion, szabad szemmel gyönyörű látványt nyújtott. Mind szellemileg, mind fizikailag kifáradva pakoltam össze az idei első rendes észlelésről.