67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös

Aki figyelemmel kíséri az űrkutatás eseményeit, bizonyára emlékszik 2014-re, amikor az ESA, az Európai Űrügynökség Rosetta nevű szondája közelítette meg ezt a furcsa nevű égi vándort, és a Philae leszállóegysége landolt is a felszínén. Ez volt az első eset, hogy az ember elért egy ilyen kicsi égitestre. Annak idején nagy sajtó visszhangot kapott a küldetés, melyben magyar mérnökök és szakemberek is részt vettek. A Rosetta küldetése vegyes eredménnyel zárult, viszont ennek köszönhetően első alkalommal nézhettünk körül egy üstökös felszínén. 

Akit bővebben érdekel a Rosetta küldetés itt és itt olvashat róla, valamint a Google számtalan találatot ad még. 

Az üstökös nagyon furcsa alakú égitest, amint a Rosetta által készített nyitóképen is látható. Két ukrán csillagász, Klim Csurjumov és Szvetlana Geraszimenko fedezte fel 1969-ben. Közel 4 km-es égitest keringési ideje 6,5 év. A Jupiter üstökös családjának tagja. Az óriásbolygó az utóbbi kétszáz évben legalább két alkalommal módosította a pályáját. Ennek köszönhető mostani megjelenése földünk közelében.

Idei napközelsége november 2-án volt. Október végén határoztam el, hogy az iTelescope hálózat T5-ös távcsövével készítek róla felvételeket. Azért ezzel, mert saját felszerelésem nem alkalmas ilyen jellegű digitális képrögzítésre, inkább vizuális észlelésre használom.

Október 28-án el is készültek a képek, melyeket az AstromageJ szoftverrel dolgoztam fel. 8 db kép készült 120 s idővel, Bin 2-es beállítással.

 

Íme az elkészült végleges, összerakott (stackelt) kép:

A képek kimérésével az alábbi eredményeket kaptam:

Helyzete:	Ra: 07h 02' 32,715" Dec: +26° 02' 42,88"
Fényessége:	9,927 magnitúdó
A kóma átmérője	1’ 25” (ívperc és ív másodperc)
A csóva hossza:	4’ 45” (ívperc és ív másodperc)

A nagyított képen jól megfigyelhető, hogy a kóma az üstökös mag körül majdnem teljesen egységes, csupán a legkülső szélén látható némi diffúz haló. Alakja nyugat felé ( a képen jobbra) megnyúlt

A következő kép a fényesség meghatározását mutatja az összehasonlító csillagok megjelölésével és azok fényességével.

A következő képen a kóma és a csóva méretét ábrázolja. A kevés kép miatt igazából nagyon nehéz a csóva méretét meghatározni, így addig mértem, ahol még biztos voltam, hogy az a csóva. Ha több képet készítek, könnyebb lenne a helyzet. ez jó tanulság a jövőre. 😉

Zárásként jó kis kirándulás volt ez a robot távcsövek használatában és a fotometriai program használatában. Tetszik a dolog! 

A nyitóképen a 67/P-Csurjumov-Gerosimenko üstökös az ESA Rosetta űrszondájának felvételén. Az ESA honlapján található kép.