Csillagunkat több néven, illetve jelzéssel találhatjuk meg a térképeken és különböző katalógusokban. Érdekes, hogy csillagképet alkotóként külön "hétköznapi" neve nincsen, tudományos jelölései Théta Geminorum, vagy 34 Gem. A kettőscsillag katalógusban FOX 150 névkód alatt találhatjuk meg. A csillag 189 fényév távolságban van tőlünk. Égi helyzetét a lenti kép mutatja.
 |
| A Tetha Gem helyzetét a nyíl mutatja. Forrás: Stellarium. |
Erről a csillagról március 13-án készítettem felvételeket a utahi 150/1109 robottávcsővel. A felvételeken, mint már a bevezetőben is említettem sikeresen azonosítottam a rendszer öt tagját. Ebből négy csillagban biztos vagyok, az ötödikben nem, mert fizikai jellemzői nagyon eltérnek a katalógus adatoktól, bár a helyzete nagyjából megegyezik a legutolsó bejegyzéssel. A katalógusban jelölt hatodik tagnak sem a képemen, de még a Gaia adatbázisaiban sem találtam nyomát.
A rendszert Philip Fox (1878-1944) amerikai katonatiszt és csillagász fedezte fel 1900-ban. A felfedező regényesnek mondható életutat járt be. Katonatisztként részt vett a spanyol-amerikai, az első és a második világháborúkban. Béke időben pedig egyetemi tanárként, megfigyelő csillagászként működött.
Először nézzük meg mit rögzített a távcső:
 |
| A Theta Gem azonosított tagjai március 13-i képen. |
A főcsillaghoz közeli halvány kisérők láthatóvá tételéhez módosítani kellett a képek kontrasztját, így az A tag pixelei közül előbukkannak további rendszer összetevők. Ezt mutatja a következő kép:
 |
| A közeli, halvány kisérők a március 13-i fényképen erősen nagyítva. |
A méréseim eredményeit az alábbi táblázatban foglaltam össze:
 |
| A FOX 150 rendszer mérési eredményei. |
A Gaia asztrometriai műhold mérései alapján képet kaphatunk a rendszert alkotó csillagokról is. Ezek főbb jellemzőit a következő táblázatban összegeztem:
 |
| A rendszert alkotó csillagok főbb jellemzői. |
A tagok színképei azt mutatják, hogy ez egy igazán sokszínű rendszer, hiszen a kékes-fehértől a vörösig találhatók meg a színek. Az A egy óriás csillag, a D és F pedig törpe csillagok, ez látható az alábbi képeken is.
 |
| Tagok helyzete a HRD-n. |
A szemléletesség miatt készítettem egy összehasonlító ábrát. A csillagok mérete nem pontos, a törpék méretét a láthatóság miatt kissé meg kellett növelnem. Viszont a nagyságrendi különbségek jól érzékelhetők. A szemléletesség miatt a Napunkat is feltüntettem.
 |
| Csillagok összehasonlítása. |
A fényképen az F tag inkább csak sejthető, mintsem biztosan kivehető, talán négy pixelt foglal el. A Gaia még nem mérte meg a felszíni hőmérsékletét, ezért egy becsült spektrum alapján feltételeztem a hőmérsékletét. A katalógusban 10,77 magnitúdó szerepel fényességének, míg a Gaia 17,58 magnitúdót mért. Ez az érték bizonytalanított el. De a legfrissebb 2010-es katalógus pozíció érték nagyjából megegyezik az általam mértekkel, amannyiban figyelembe veszem a csillag saját mozgását.
A WDS-ben még szerepel az E tag is, aminek egy darab 2010-es észlelése van, igen szorosan (2.4") a főcsillaghoz. A fényképen ez nem látható, ami természetes, mivel a műszer és a kamera ilyen szoros csillagokat nem bont már fel. Ezért ismét a Gaia műholdhoz fordultam segítségért. Az alábbi kép az Aladin programból mutatja rendszerünket. A négyzetek a Gaia által mért objektumokat jelölik. Mint látható az A tag négyzete mellett nincsen másik jelölő, ami ilyen szoros rendszereknél lenni szokott. Ebből következik, hogy az E tag egy fantom, nem létezik.
 |
| Aladin képén a FOX150 rendszere. A tagokat bejelöltem. |
Érdekes megnézni még a rendszer tagjainak fizikai kapcsolódásának lehetőségét is.
 |
| A tagok fizikai kapcsolatának lehetőségei. |
Az "overlap", azaz átfedés oszlop a mérési hibákat is figyelembevéve a két csillag távolsága közötti átfedés értékét mutatja. Az látható, hogy a távolságadatokban nincsen átfedés, azaz a tagok térben jó messze helyezkednek el egymástól. A "WTD SEP" oszlop az égboltra vetített és a távolságadatokkal súlyozott tagok közötti távolság látható csillagászati egységben. Az "Ma Lim" oszlop az főcsillag tömegéből eredő gravitációs megkötés határát mutatja szintén csillagászati egységben. Mivel a tömegek is becsült adatok és nem pontos mérésből származnak, így ez az adat is csak becsült, továbbá nem térben, hanem az égboltra vetítve kell értelmezni. A "Vorb_max" oszlop köralakú pályát feltételezve a kísérő maximális keringési sebességét mutatja km/s egységben az főcsillag körül. A "Vobs" oszlop a historikus adatokból számított keringési sebességet mutatja, szintén km/s egységben. A "H Rating", vagy Harshaw Rating oszlop a gravitációs kötés indikátorainak összegzéséből adódó gravitációs kötés valószínűségét fejezi ki százalékos értékben.
A táblázatból látható hogy a főcsillag tömegéből adódóan az összes tagot képes lenne gravitációsan megkötni, hiszen ezek jóval a limiten belül találhatók. A sebességek viszonyai is azt mutatják, hogy a kísérők és a fő csillag között lehet gravitációs kötés. Viszont a távolságok és a sajátmozgások elemzéséből az derül ki, hogy gravitációs kötés állhat fent az AB és AF tagok között. Az utóbbinál biztosan, míg az AC tagnál van valószínűsége ennek, az AD tag esetében pedig biztosan nincsen gravitációs kapcsolat.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a Théta Gem rendszerében az AB és AF fizikai pár az AC, AD optikai, az AE pedig nem létező pár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése