Lélek köd titkai

Ilyenkor, télvíz idején remek alkalom nyílik a Kassziopeia, dupla W-t formázó csillagképében található érdekes objektumok megfigyelésére. Itt található két nagy kiterjedésű köd, melyek csillagkeletkezési régiók is. Az asztrofotósok kedvenc célpontjai, számtalan jobbnál jobb kép született már róluk. Ezek a Szív köd és a tőle nem messze látható Lélek köd, avagy hivatalosan az IC 1805 és IC 1848. Az előző alakja tényleg hasonlít egy sematikus szív ábrához, az utóbbi viszont...., nem is tudom a léleknek milyen alakja lehet? De most nem ez a fontos! Az IC 1848 jelzésű köd keleti felében két csillagrendszert láthatunk egymás közelében. Ebben a cikkben a sok érdekességet tartogató egyik rendszerről lesz szó.

A szóban forgó csillagot HD 17520 néven találhatjuk meg, a WDS-ben pedig a 02512+6023 (BU 1316) néven bukkanhatunk rá. Pontos lehelyezkedését a következő ábra mutatja:

A HD 17520 helyzete az IC 1848-ban.

A HD 17520 jelölés csak egy csillagot takar, de a képekről látható, hogy egy 16 tagból álló csillagrendszer, (vagy inkább egy kisebbfajta nyílthalmaz?) elsődleges csillagáról van szó. A következő képen már bejelöltem a rendszer tagjait:

A HD 17520 csillagrendszere, a T21 távcsővel készített képen.

A katalogizált 16 csillagból 13 db-t sikerült beazonosítanom. A B és az O csillagokat sajnos a használt műszer nem bontotta fel, így ezeket nem is tudtam kimérni. Ahogyan természetszerűleg a BC viszonylatot sem. Az O csillagról is csak egy megfigyelés szerepel a katalógusban. Ez a tény általában bennem gyanút kelt, mivel 2008-as első megfigyelése óta senkinek nem sikerült kimérnie. Lehetséges, hogy nem is létezik. Volt már ilyen! Az AB pedig olyan szűk, hogy csak igazán nagy távcsővel, vagy speciális technikával lehetne felbontani. Így inkább a beazonosítható és kimérhető  tagokra koncentráltam. 

A friss méréseket az alábbi táblázatban foglaltam össze, amely tartalmazza a friss pozíciókat és azok hibáit, a tagok fényességének a WDS adatait adtam meg.

Pozíciók 2024. decemberében.

Eddig semmi különös nincsen, hiszen van egy igen sok tagból álló rendszer, amelyet idestova 150 éve méregetnek szorgalmasan a csillagászok.  Ennek eredményét a következő grafikonok mutatják, ahol az összes megfigyelést látható páronként. A fekete vonal a feltételezett pályát hivatott jelképezni. A részletes elemzés azt mutatta, hogy ezek a csillagok csak optikai párokat alkotnak. Kivétel az AB, amelynél viszont az a helyzet, hogy csak a főcsillagról van adat a DR3 adatbázisban, a kísérőről nincsen, de higgyük el, hogy ez fizikai pár! A piros háromszög a saját mérést jelenti.

Az egyes párok megfigyeléseinek grafikonjai.

Ami viszont érdekessé teszi ezt a rendszert a főcsillaga, a HD 1750. Parallaxisának a Gaia 3.864 mas-t mért, 0.8092 hibával. Ez átszámítva 844 fényévet jelent, viszont a hiba szokatlanul nagy a Gaiához képest! Itt már erős bizonytalanság van a csillag távolságát illetően. A másik furcsaság a magas RUWE érték, 36.235. Ez is szokatlan ettől az űrtávcsőtől, általában ez az érték az 1-hez szokott közelíteni, illetve alatta marad, ekkor lehet nagy pontossággal elfogadni az adatait. Ez a szokatlanul magas RUWE érték az jelzi, hogy valami becsapta az űrobszervatórium műszereit ennél a csillagnál. 

Ez lehet a szoros kísérő megléte és mozgása, hiszen a Gaia műszerei egyes csillagmodellekre vannak kalibrálva, egy csillagpár fénykibocsátása, mozgási anomáliái már becsaphatják azokat. A másik dolog, pedig maga a csillag. A Simbad adatbázis szerint színképtípusa O 9,2 Ve. Azt tudni kell, hogy az O színképosztályú csillagok hatalmas, forró, fiatal, ámde rövid életű csillagok. A színképek elemzéséből az is kiderül, hogy a csillagot saját kidobott anyagfelhője veszi körül. Mivel a kisérője is hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, így nagyon sűrű és forró anyagfelhőbe burkolódzhatnak. Ez az anyagfelhő rendkívül nagy sebességgel forog a két csillag körül.

Megkértem az AI-t, hogy készítsen egy képet a szemléletesség kedvéért, hogyan is nézhet ki a HD 17520? 

Az AI szerint így nézhet ki a HD 17520 csillag.

Így már érthető, hogy az eddigi legjobb és legpontosabb űrobszervatórium miért bizonytalanodott el ennél a csillagnál. Óhatatlanul fel merül a kérdés, ha ez a csillag tőlünk 844 fényévre van, a Lélek köd viszont kb. 6300 fényévre, hogyan került oda, ahol most van, és hol született? Véletlen, hogy az IC 1848 irányában látjuk? A szerző véleménye szerint elképzelhető, hogy a nevezett köd adott életet ennek a csillagnak, akárcsak a rendszer többi tagjának, hiszen azok távolsága jól beleillik a Lélek köd távolságába. Azt már láttuk, hogy a DR3 adatait ennél a csillagnál fenntartásokkal kell kezelni, de ha figyelembe veszem a csillag becsült korát, ami 2-5 millió év lehet és a saját mozgását, amelyek iránya a Föld felé mutat és 11,28 mas/yr,, akkor elképzelhető, hogy a szülő objektuma ez a köd lehet, de valamiért nagyon korán kilökődött innen. De ez csak egy feltételezés és játék a matematikával, viszont alapossá teszi a gyanút a csillag születési helyéről. 

Most pedig nézzük meg a szokásos elemzés eredményeit, amit a következő táblázatba foglaltam össze: 

 

Az elemzés páronkénti elemzésének eredményei.

Az látható, hogy a tagokat a főcsillagtól hatalmas távolságok választják el mára, és sem a rPM (sajátmozgások viszonyai), sem a sebességek nem mutatják a fizikai kapcsolat lehetőségét. 

A csillagok főbb jellemzői.

A fenti táblázatba foglaltam össze, az egyes tagok főbb fizikai jellemzőit. Azt láthatjuk, hogy ezek a csillagok a mi Napunknál jóval nagyobbak és forróbbak, úgy néz ki, hogy a HRD-n fősorozatiak, így még életük első felében járhatnak. Azt tudjuk, hogy a forró és nagy tömegű csillagok szeretnek látványos szupernóva robbanásban kimúlni, sajnos ezeknél még pár millió évet kell várnunk az égi tűzijátékra. A csillagok HRD-n elfoglalt helyzetét pedig a következő képen láthatjuk.

A rendszer tagjai a HRD-n.

Az egyes csillagok távolságaiból az látszik, hogy az AB, J és M kivételével mindegyik az IC 1848 ködben található, az említett csillagok viszont jóval előtte vannak. 

Ez a példa is szépen mutatja, hogy az égbolt nem csak szépségeket, hanem rejtélyeket is tartogat.