2016. május 28., szombat

A Szűz kettősei

Május vége felé, a pünkösdkor elvonult hidegfront után végre kitisztult az esti égbolt, így én is több alkalommal tudtam távcsövezni, felfedezve a Szűz csillagkép kettős csillagait. Azonban központi csillagunk is tartogatott érdekességet, továbbá a Jupiter is fennen ragyog a nyugati égen, így az is érdekes célpontot kínált. Vegyük sorra az ég május utolsó heti történéseit.

Két héttel ezelőtt jelent meg a Napon egy hatalmas, bolygónknál kb. kétszer nagyobb, szép kerek folt. Mikor ezt a bejegyzést írom, már átkerült a Nap másik felére, de amíg itt volt szabadszemmel is felfedezhető volt. Több amatőrcsillagász kolléga látta is, bár nekem nem sikerült megpillantanom, csak távcsőben, és felvételt is készítettem róla.
Az AR12546 napfolt május 22-én reggel. Kattintásra nagyítható.
A Nap május 22-én reggel. Kattintásra nagyítható.
Ekkora napfolt kialakulása nem ritkaság, tavaly augusztusban is volt egy hatalmas, melyről annak idején többször is írtam, és idén áprilisban is volt már egy. Az Origó újságírója május 23-i cikkében viszont szenzációként tálalja, hogy svájci csillagászok hatalmas foltot találtak és örökítettek meg a Napon, május 22-én. Azt hiszem inkább nem kommentálom a cikk állításait, és ennyit az ún. tudományos újságírásról.

Május 20-án megkiséreltem a Jupitert lefényképezni, Mint már a bevezetőben említettem nagyon rossz volt a légkör állapota, a bolygó képe hullámzott a monitoron, élességet nehezen tudtam eltalálni, de reménykedtem, hátha majd a feldolgozás során sikerül értékelhető képet kapni. Ez lett belőle de legalább a Nagy Vörös Folt is látszik:
Kattintásra nagyítható.
Ezek után térjünk rá a Szűz csillagképre, ahol elmúlt egy hétben szemügyre vettem a kettős és többes csillagokat. Maga a csillagkép igencsak halvány csillagokból álló alakzat az Állatövön, az Oroszlán mögött. Legfényesebb csillaga a Spica, mely kékes színével a délnyugati égen tündököl már.
A Szűz. Kattintásra nagyítható.
A csillagkép az ókorban fontos szerepet töltött be. Ekkoriban itt volt az őszi napforduló helye, október eleji hajnali feltűnése az ősz kezdetét jelentette. Mezopotámiában, ahonnan a csillagkép származik, pont nem a szüzességet, hanem a termékenységet testesítette meg. Ott a termékenység istennőjével, Shalával azonosították. Felkelése tavasszal a földek megtermékenyítését, késő ősszel a betakarítást jelezte, így egyértelműen mezőgazdasági csillagkép. A Spica=Kalász, amit az istennő a kezében tart, a mezőgazdálkodásra utal. Női csillagkép, hiszen Egyiptomban Iziszt, Babilonban Istárt, a görögök Démétért látták benne. Középkori csillagatlaszokban Szűz Máriaként, vagy szárnyas női alakként, angyalként ábrázolták. A csillagkép másik fontos csillaga a legészakibb fényes Epszilon Virginis neve a latin Vindemiatrix, azaz szőlőművelő. Ebből származik a Vincellér szavunk is. Őszi hajnali felkelése a szüret időszaknak kezdetét jelezte.

A magyar égismeret nem tartotta nyilván az egész csillagképet, a Spicára, valószínűleg idegen hatásra, több nevet is használtak tájegységektől függően. Nevezték Leányszeműnek, Menyecskeszeműnek, Molnárszeműnek is, bár ez utóbbi inkább a csillagokra általában vonatkozott, pislákolásuk, hunyorgásuk miatt.

Legérdekesebb csillagrendszere a latin jóslás istennőjéről Porrimának nevezett csillag, mely a leányalak bal könyökénél található. A távcsőbe tekintve 50-szeres nagyítás még nem szedi szét, de a csillag megnyúlt alakja sejtetni engedi, hogy itt valami nincsen rendjén. 167-szeres nagyítással már szépen látható, hogy a Porrima egymástól kis távolságban elhelyezkedő két közel azonos fényességű csillagból áll. A tőlünk 88 fényévre levő páros gyorsan, 170 évenként kerüli meg egymást, így már  néhány évre visszamenőleg is látványosan követhető a két csillag mozgása. A rendszerhez még négy halványabb csillag is tartozik, melyekből egy a távcsövem határfényessége alatt van, nem mutatja meg, de hármat sikerült azonosítanom. A leghalványabb D tagra napokig vadásztam, mire sikerült alig sejthetően megpillantanom. Az adatokat az MCSE észlelésfeltöltőjén itt lehet olvasni. A távcső ezt mutatta 167-szeres nagyításnál:
Porrima rendszere. Kattintásra nagyítható.
Magyarázatként itt egy másik kép, a tagok jelének feltüntetésével, a jobb láthatóság kedvéért a D tag fényességét megnöveltem.
Mint, már említettem, az ismert adatokból kiszámítható az AB tag pályája is, amit a következő ábra mutat. A két csillag legnagyobb közelsége során a távolságuk a Nap-Plútó távolsággal egyezik meg. (Közel 49 csillagászati egység)
Kattintásra nagyítható.
A két csillag a mi napunkhoz nagyon hasonló, attól kissé nagyobb. Összehasonlításul készítettem egy fantáziaképet a Porrimákról és a Napról,ahol a méretek arányosak:
Kattintásra nagyítható.

A Szűz másik érdekes és látványos kettőse az STF1764 katalógus jelű csillag, mely a leányalak jobb csípőjénél található. A rendszer nagyon messze 2038 fényévre található, főcsillaga halvány 7 magnitudós, szorosan mellette látható 1 fényrenddel halványabb kísérője, bár tágabb, mint a Porrima. A látómezőben alattuk egy másik, halványabb páros is látható, melyet a XIX. században külön rendszerként katalogizáltak STF1765 néven. A XX. századi mérések mutatták ki, hogy ez nem külön rendszer, hanem az előzőhöz tartozó tagok, Mindenesetre megkapó volt a látványuk 80-szoros nagyítással, de a 167-szeres nagyítás jobban megmutatja a rendszert. Az adatokat és leírást az MCSE észlelésfeltöltőjén itt lehet olvasni.
Kattintásra nagyítható.
Kattintásra nagyítható.
Kattintásra nagyítható.
Szép kettős még a 17 Virginis nevű csillag, mely 97 fényévre van tőlünk és a Napunkhoz hasonló nagyságú és felépítésű égitest. Kísérője jóval halványabb tőle. Az előző kettőstől északra helyezkedik el. Adatokat az MCSE észlelésfeltöltőjén lehet olvasni. 167-szeres nagyításban ezt mutatta a távcső.
Kattintásra nagyítható.
Az S639 katalógus számú csillag narancssárga óriás. A napunknál 17-szer nagyobb, viszont jó 1000°-kal hűvösebb, 817 fényévre van tőlünk. Kísérője messzebb látható tőle kelet-délkeleti irányban. Az adatokat az MCSE észlelésfeltöltőjén itt lehet olvasni.
Kattintásra nagyítható.
Végezetül a Szűz lábainál látható ez a szép ikercsillag. Közel azonos fényűek, szintén a Naphoz hasonlatosak, 171 fényévre fekszenek, sárgás színüket jól ki lehetett venni. Az adatokat az MCSE észlelésfeltöltőjén itt lehet olvasni.
Kattintásra nagyítható.
E hosszúra sikerült bejegyzés végén egy "életképpel" búcsúzom. Címe talán csendélet észlelés közben lehetne:
A bázis. Kattintásra nagyítható.

Források: Bartha Lajos: A csillagképek története és látnivalói Geobook 2010
                Jim Kaler honlapja
                SIMBAD csillagászati adatbázis


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése