2016. március 12., szombat

A Jupiter felemelkedése

Március 9-én ismételten felhőmentes égbolt ígérkezett, így ismételten kiültem a távcső mellé. Ezen az estén csak két célom volt. Az egyik, hogy az előző bejegyzésben említett Éta Orionis csillag második tagját meglássam, erről majd később számolok be. A másik, ami e bejegyzés tárgya, hogy elkészítsem első bolygófotómat a Jupiterről.

Egész nap kellemes idő volt, napsütésben és kora tavaszi melegben élvezkedtünk. Az este leszálltával viszont erős pára keletkezett. A műszer és minden felszerelés, ami a szabad ég volt, percek alatt vastagon vizes lett. A kicsapódó pára belepte az optikákat is, amiket nem győztem párátlanítani, hogy lássak is valamit. Az égre tekintve a Tejutat inkább sejteni lehetett, mint látni, a Kis Göncöl viszont épen kivehető volt.

Nyolc óra után már a bolygó kellő magasságba emelkedett, hogy eredményesen lehessen észlelni. Egyébként most az Oroszlán csillagképben tartózkodik. Nem lehet eltéveszteni, hiszen azon az égrészen a legfényesebb objektum.
A Jupiter helyzete márciusban. Kattintásra nagyítható.

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója. Tizenegyszer nagyobb és 318-szor nehezebb a Földnél. A főleg hidrogénből és héliumból álló gázburok, egy szilárd magot vesz körül. Az óriásbolygók, és gázbolygók osztályába tartozik. A távcsőben látható világos színű zónákat és sötétebb öveket a felszín alatti felhőzet különböző irányú áramlásai és viharok alakítják ki. A sávok nem állandóak, körülbelül évente változtatják színüket, szélességüket.
A bolygó átlagosan 5 CSE (csillagászati egység)-re kering, azaz ötször messzebb van a Naptól, mint a Föld. Pályáján cammogni látszik, hiszen 12 év alatt kerüli meg a Napot. Tengely körüli forgása viszont gyors, egy jupiteri nap 10 órából áll. Híres alakzata a Nagy Vörös Foltnak nevezett óriási vihar, ami a déli féltekén tombol, és jóval nagyobb a Földnél. A foltot 300 éve figyelték meg először.

Eddig 67 holdját ismerjük, melyekből négyet, a legnagyobbakat egy egyszerű távcső is megmutat. Elméletileg szabad szemmel is láthatóak lennének, ha a bolygó fénye nem nyomná el őket. E négy holdját Galilei holdaknak is nevezik, hiszen első alkalommal Galileo Galilei olasz fizikus és csillagász látta meg őket kezdetleges távcsövével. Ez a felfedezés megerősítette őt a korábban Kopernikusz által már felvázolt heliocentrikus világképben. Az ókor óta tartotta magát a ptolemaioszi elmélet, mely szerint a Föld a világegyetem középpontja, és minden égitest körülötte kering. Érthető is, hogy ezt gondolták, hiszen, ha felnézünk az égre így érzékelhetjük. Galilei a Jupiter körül keringő holdak felfedezésével bizonyítottnak látta az ósdi világkép bukását. Tovább nem folytatom a történetet, mert már könyvtárnyi irodalom jelent meg e témáról. Akit bővebben érdekel, járjon utána!

A földi élet kialakulásában és fejlődésében is nagy szerepe volt a Jupiternek, hiszen óriási gravitációs terével szinte kisöpörte a belső naprendszerből az addig ott kóválygó aszteroidákat, üstökösöket, továbbá az ide tartó kisbolygókat eltéríti, vagy befogja, ahogy 1994-ben a Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódásakor is történt.

A Jupitert már többször is megfigyeltem erről korábbi posztjaiban be is számoltam és rajzokat is közöltem. Most viszont kíváncsi voltam arra, hogy le tudom-e fényképezni és az elkészült kép mit mutat meg a bolygóból?

A Jupitert először 200-szoros nagyítással néztem meg. A Vörös Foltot nem láttam, viszont az északi sávon mintha egy hold árnyéka tűnt volna fel, de ebben nem voltam biztos ezért a rajzon nem jelöltem. (Mint később kiderült jól láttam.) Csak két hold volt látható. Lerajzoltam a látványt:
A Jupiter látványa 19:40-kor. Kattintásra nagyítható.


Ezek után lecseréltem az okulárt videókamerára és újra befogtam a bolygót, majd különböző beállításokkal több felvételt is készítettem róla 3 és 5 perces időtartamokban. A távcső fókuszát 3-szorosra nyújtottam, ezzel megnövelve a bolygó képét a kamera érzékelőjén. Érdekesség kedvéért mutatok egy kockát az elkészült felvételből, így láttam a bolygót a monitoron.
Ezt láttam a monitoron. Kattintásra nagyítható.

Másnap otthon nekiálltam a videók feldolgozásának. A képfeldolgozásról és a csillagászati képrögzítés általam alkalmazott technikájáról később írok majd egy bejegyzést. Addig, ha valakinek kérdése lenne ezzel kapcsolatban szívesen válaszolok rá.
Körülbelül másfél-két óra múlva végre elkészült első képem a Jupiterről. Tudom, hogy vannak még hibák, főleg a fókuszt nem találtam el rendesen, valamint a színek beállítása is hiányos, de mégis a képen megdöbbentő részletek jöttek elő, amiket ugyanezzel a távcsővel, szemmel soha nem láttam meg. Íme az elkészült kép:
A Jupiter. Kattintásra nagyítható.

A kép éppen jó időben készült. A Nagy Vörös Folt, mely a videózás elején bukkant fel és végig lehetett kísérni vándorlását a bolygón, majdnem középen áll, felette a fekete pötty az Io hold árnyéka, maga a hold jobbra, kissé feljebb látható fehér kong. A Jupiter mellett balra a Ganümédesz, jobbra lentebb és távolabb a Kallisztó látható, a negyedik hold, az Európa a bolygó mögött tartózkodott. Érdemes még megfigyelni a déli egyenlítői övben látható hullámokat is. A könnyebb érthetőség kedvéért a következő képen bejelöltem a fentieket:
Kattintásra nagyítható.

A Jupiter július végéig megfigyelhető marad. Remélem sikerül még ennél jobb képeket is készítenem. Mindenesetre tapasztalatokat már szereztem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése