Legyező a Sasban

A nyár egyik nagy területű csillagképe a Sas, amely a csillagmese szerint üldözi a Hattyút, ami tőle nem messze található. Őszintén bevallom, hogy a csillagokba eddig még nem tudtam egy kitárt szárnyú sas madarat képzelni, de ez inkább az én hibám lehet. A napokban ebben a csillagképben vadásztam kettős csillagra. Igaz, most nem egy előre megtervezett listán mentem végig, hanem csak úgy találomra ugráltam csillagról csillagra. A kész képek feldolgozása során találtam rá ezekre az érdekes legyező szerű alakzatot formáló csillagokra, melyeket most részeletesebben megvizsgálok.

Az alakzat legfényesebb csillagát HD 190070 katalógus számon találjuk meg a  20 02 52.17  +10 54 42.12 koordinátákon. Nem messze van a Sas legfényesebb csillagától az Altairtól.

A "legyező" helyzete az égbolton. Stellarium.

Az Aladin DSS képén látványosabb a legyező alakzat megjelenése.

A HD 190070 csillag és környezete az Aladin égabroszban.

Folyó év július 27-én 00:41-kor nyári időszámítás szerint készítettem képet a kis, okos Seestar S50 műszerrel ezekről a csillagokról. 

A HD 190070 csillag és környezete a Seestar által készített képen.

 A kijelzőt nézve biztosra vettem, hogy ezek a csillagok nem véletlenül helyezkedek el így, lehetséges, hogy többes rendszert alkotnak? Ezért másnap izgatottan álltam neki a képek kiértékelésének. Először Talabér kolléga által írt WDSREPORT nevű python programot engedtem rá a képekre. Ekkor ért ez első csalódás. A program csak a két jobb felső csillagot azonosította ismert kettősként, amelyet a katalógusban WDS 20029+1056 (AG 397) néven találhatunk meg. Erről a kettősről az elemzést az MCSE Észlelésfeltöltőjén találhatja meg az érdeklődő. Ezzel nem akarom rabolni az Olvasó drága idejét. Itt most csak annyit említek meg, hogy bizonytalan fizikai kapcsolódásuk. Ez is rossz ómen!

Ami jobban érdekelt, hogy a többi csillaggal mi a helyzet? A kérdés tisztázásához először is elneveztem a csillagokat az alábbi képen láthatóak szerint. Most figyelmen kívül hagytam az AG 397-t.

A "legyező" tagjai, a főcsillag a HD 190070.

Másodjára az egyes viszonylatokat az AstroimageJ szoftver segítségével kimértem, majd megkerestem őket a Gaia DR3 adatkibocsátásban. Ezután elvégeztem a már szokásos elemzéseket. Elöljáróban nézzük meg az egyes viszonylatok pozícióit. Fényességeknek a Simbadban található vizuális magnitúdókat adtam meg.

Mérési adatok

Látható, hogy nem csak a legfényesebb taghoz mértem, hanem a már ismert AG 397 tagjait is figyelembe vettem. (CE, DE)

A Gaia mérései alapján nézzük meg a sebességek és saját mozgások viszonyát ebben a feltételezett többes rendszerben.

Sebességek és saját mozgások viszonyai.

Az első pillantásra nyilvánvaló, hogy a sajátmozgások viszonyszáma (rPM) nem mutat közös sajátmozgást. Ez a harmadik rossz hír! De, a szökési és radiális, továbbá a maximális keringési és pályamenti sebességek viszonyai sem mutatnak egyik viszonylatban sem fizikai kapcsolatot a csillagok között. Negyedik rossz hír.

Távolságok a rendszerben.

A fenti grafikon a csillagok közötti látszó távolságokat mutatja csillagászati egységekben. A narancs vonal az elsődleges csillag gravitációs kötési határát, a szürke a két csillag kölcsönös gravitációs határát jelzi. Ezek alapján jól látható, hogy fizikai kapcsolatra csak az AB viszonylatban van esély, de ott is nagyon a határon van. 

Az elemzés végeredményét a lenti táblázatba foglaltam össze:

A fizikai kapcsolatok valószínűségei.

Az AB tagok között a legnagyobb a fizikai kapcsolat lehetősége, aztán az AE tag között lehetséges még, de ezek a valószínűségi számok sajnos nem meggyőzőek. Figyelembe véve még az rPM számokat, azt mondom, hogy ez a "legyező" érdekes és szép látványt nyújt, de gravitációsan kötött rendszert nem alkot.

Végezetül az alábbi táblázatba látható a csillagok főbb fizikai jellemzői, ezek alapján elképzelhető milyenek is a "legyezőt" alkotó tagok.

Főbb asztrofizikai állapothatározók.

Mindenesetre eredménytelen, de remek szellemi kaland volt ez a nyomozás.