A déli égbolt számtalan csodás látványt rejt, melyeket mi itt Közép Európából meg sem pillanthatunk. Hacsak nem utazunk el az egyenlítő alá, vagy - ami azért olcsóbb megoldás - bérelhetünk távcsőidőt valamelyik déli féltekén elhelyezkedő robottávcsövön. Ez utóbbi választottam én is, bár az első megoldást kalandosabbnak tartom. Az ausztráliai Siding Springben levő 12,5" RCOS távcsővel készítettem képeket a Skorpió csillagkép azon vidékéről, ahol a skorpió farka /fullánkja/ kanyarodik vissza. Itt a találtam a cikkben részletezendő négy csillagból álló rendszert. A vezető képen a Skorpió csillagkép látható.
A Skorpió azon ritka csillagképek közé tartozik, amelyben első pillantásra felismerhető az elnevezést adó állat. Ennek déli, alsó, részén található a WDS-ben 17379-4140 (CPO 541) néven regisztrált négy csillagból álló rendszer, igencsak egzotikus környezetben, a déli tejútba simulva.
 |
A CPO 541 tágabb környezete, a helyét a kereszt jelöli. Forrás: Aladin, DSS. |
 |
A CPO 541 helyzetét a Skorpión belül, a karika jelöli. |
A CPO névkód a Royal Observatory Cape of Good Hope, vagyis a Jóreménység foki királyi obszervatóriumot jelenti. Az intézetet 1820-ban IV. György király alapította, első épületei 1828-ra készültek el, a híres Tábla hegy alatt. Sokáig a déli égbolt vizsgálatának legfontosabb intézménye volt. Több kettős- és többesrendszert fedeztek fel innen, mint a poszt tárgyát jelentő CPO 541 rendszert 1901-ben.
 |
A csillagvizsgáló ábrázolása egy XIX. századi metszeten. Forrás: alamy.com. |
Folyó év május 27-én az ausztráliai Siding Spring-ben levő 320 mm-es F/9-es Ritchey-Chrétien távcsővel készítettem 10 db képet a csillagokról.
 |
A CPO 541 csillagai a 12,5" F/9 távcső képén. |
Első pillantásra úgy tűnik, hogy két nagyon szoros kettőst látunk egymás mellett egy dús csillagmezőből kiemelkedve. A dús csillagmezőt a déli tejút adja, de hogy a tagok ténylegesen is fizikai rendszert alkotnak, az majd a kiderül.
 |
Méréseim a rendszerről. |
 |
Eltérések a legutolsó, hivatalos pozícióktól. |
Azt láthatjuk, hogy az AB és CD tagok között rendkívül kicsi a szögtávolság, míg az A és C tag között elég nagy. Ezért azt gondolhatjuk, hogy az AB és CD tagok fizikailag is összetartoznak, míg a két pár talán nem. Elsőnek nézzük meg, hogy a történelmi adatok mutatnak-e valami pályára emlékeztető alakzatot?
 |
Az egyes tagok történelmi adatai. |
A diagramokból azt láthatjuk, hogy a mérések nem rajzolnak ki pályát, inkább az adatpontok "zajosak". Talán a távolságok vizsgálata választ fog adni a kérdésre. Ezért nézzük meg a Gaia DR3 adatkibocsátásban a csillagokról mért adatokat, elsőként vizsgáljuk meg a létszó távolságukat:
 |
Távolságok a rendszerben. |
Az AB és CD viszonylatokban a látszó távolság és az elsődleges csillagok gravitációs kötési határa azt mutatja, hogy ezek a csillagok akár fizikai kapcsolatba is kerülhetnének egymással, míg az AC viszonylatban a látszó távolság a gravitációs limitet jócskán meghaladja.
 |
Sebességek és saját mozgások. |
A sajátmozgás viszonyszám (
rPM), csak az AB tagnál mutatja a fizikai kapcsolat lehetőségét, a többieknél nem. A sebességek viszont arra utalnak, hogy mindegyik esetben kizárt a gravitációs kötés. Ezt mutatja az előző táblázat "
∑Prob" oszlopa is. Ezek a csillagok "csak" kettősnek látszanak, de igazából a térben messze vannak egymástól.
 |
A csillagok főbb fizikai jellemzői. |
A fenti táblázatban látható a tagok főbb fizikai jellemzői. Láthatjuk, hogy az A,B, és főleg a C tagok a mi Napunknál, mint sugárban, mint tömegben jóval nagyobb csillagok. A D pedig ahhoz hasonló. Az, hogy ezek a csillagok csak 10 magnitúdó látszó fényességet érnek el, annak köszönhető, hogy a Földtől hatalmas távolságban vannak. Legmesszebb a C csillag van, 5 475 fényévre, a többi átlagban 1 800 fényévre helyezkedik el.
 |
A csillagok méretének és színének összehasonlítása. |
Látszik, hogy a négy csillag nagyon is különbözik egymástól megjelenésében is. Ha a HRD-n helyezzük el a csillagokat szintén látható a közöttük levő nagy különbség.
 |
Csillagok a HRD-n. |
Összefoglalva nagyon szép látványt nyújt a két szoros kettős, de sajnos ezek nem alkotnak fizikai párt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése