Alexandriai kráterek

A napokban, a Csillagváros fórumon olvasottak adták az ötletet ennek a bejegyzésnek megírásához. A fórumon többek között arról volt szó, hogy az Irakban fekvő, ókori Nimrud város maradványait az Iszlám Állam vallási, vagy tudja fene mi okból lerombolta. Erre nekem meg eszembe jutott, hogy nem ez az első eset, hogy ókori maradványokat, kincseket rombolnak le vallási fanatikusok, ráadásul a történet szereplőinek a nevét Holdunkon kráterek is őrzik.

Ilyen esztelen rombolás történt az egyiptomi Alexandriában is a 640-es években. Ekkor foglalták el a muzulmánok Egyiptomot. Állítólag a katonák megkérdezték I. Omar kalifát, hogy a könyvtárban levő könyvekkel mi történjen. A kalifa azt mondta, hogyha azt tartalmazzák ami a Koránban van, akkor feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek. Így a könyvtár és a könyvek elégtek. A történészek szerint ez a történet hamis. Ami biztos, hogy az ókor legnagyobb tudományos intézete végleg megsemmisült, a könyvállománya elveszett. De nem ez volt az első eset, hogy a könyvtárat kár érte fennállásának közel 900 éve alatt. Egyiptom római meghódítása idején is szenvedett a könyvtár, aztán Marcus Aurelianus, később Diocletianus császárok vezette ostromkor is megsérült. A könyvtárban több ókori tudós is tanított, kutatott, könyvtáros is volt. Közöttük a világ első matematikus és csillagásznője Hüpatia is, aki a Kr.u.IV-V. sz. fordulóján élt.

Alexandriában ebben az időben azonban a politikai légkör nem kedvezett a régi vallásoknak és az ókori filozófiának, tudománynak. Először Teofil (Theophilus) alexandriai pátriárka átvizsgáltatta a könyvtár könyveit, melyek azok, amelyek a keresztény tanokkal nem egyeznek. Ezeket azután tiltottnak minősítette. Halála után utóda, Szent Cirill (Kürillosz, Cyrillus) püspök még keményebben lépett fel a könyvtár ellen, Hüpatiát az elvakult, feldühödött tömeg 415-ben meggyilkolta, mint pogány boszorkányt. Ezt a drámát több irodalmi alkotás és a 2009-ben készült Agora című film is feldolgozta. Hüpatia szerepében a szép színésznő Rachel Weisz látható. Hüpatia tragédiáját megelőzően egy évszázaddal korábban élt Alexandriában Szent Katalin, aki hite miatt keresztény vértanú vált, ugyanis nem volt hajlandó pogány áldozatokon részt venni, ezért lefejezték. Történetéről bővebben itt lehet olvasni. Emléknapja a Katalin nap, november 25.

Azonban nem csak a történelem lapjain találkozhatunk a fenti nevekkel. Ha első vagy utolsó negyed idején a Holdra nézünk, az egyenlítő alatt pár fokkal három nagy, összefüggő krátert láthatunk előbukkanni az árnyékból, melyek a távcsőben megkapó látványt nyújtanak. A három kráter közül az északit Teofilról, a déli szomszédját Cirillről, és az ez alattit Katalinról nevezték el. A képen pirossal satírozva jelöltem meg az alexandriai krátereket. A kép az utolsó negyed idején készült.

Kattintásra nagyítható.

Ha részletképen vizsgáljuk, vadregényes vidék tárul elénk. A következő felvételen "fekvő helyzetben" látjuk a krátereket, az északi irányt bejelöltem. Látható, hogy a Méz tengere nyugati partján terülnek el. A Theophilustól északkeletre 250 km-re fekszik a Hüpatiáról elnevezett romkráter.

Kattintásra nagyítható.

Közelebbről a három alexandriai kráter így néz ki. A legmarkánsabb és legfiatalabb a Theophilus. Átmérője 100 km, a falak 4400 m-re nyúlnak a bazaltos felszín fölé. Érdekessége a négy csúcsú központi hegye. Ezek jól kivehetők a felvételen. A központi hegy magassága eléri az 1400 métert.

Kattintásra nagyítható.

Az alatta levő, Szent Cirillről elnevezett kráter, a Cyrillus, már nagyon öreg, 3,5 milliárd évvel ezelőtti becsapódás hozta létre. Alakja már erősen roncsolt, fiatalabb becsapódások, főleg a Theophilust kialakítók feltöltötték, de falai még így is szépen kivehetőek, bár lankásabbnak tűnnek, mint északi szomszédjáé. A felvételen látható háromcsúcsú központi hegye is. Átmérője 90 km.

Legdélebbre helyezkedik el a Szent Katalinról elnevezett kráter, a Catharina, amely egyidős a Cyrillusszal. Ez is 100 km átmérőjű alakzat. Erősen roncsolt, lépcsős falai így is 3300 m-rel nyúlnak a kráter alja fölé. Északi felén szépen látszik a 48 km átmérőjű Catharina P jelű kráter, amely egy későbbi becsapódás nyomán keletkezett.

A Theophilustól északra, az Érdesség öblének nyugati partján, egy kisebb hegygerincet zár le a Hüpatiáról elnevezett kráter, melyet a következő képen X-el jelöltem. A Hypatia északnyugat-délkelet irányban megnyúlt roncsolt kráter, hossza 48 km, kora kb. 3,2 milliárd év. A kráter alja sík, lávával töltődött fel, délkeleti falai magasak és meredekek. Lenti szomszédja, a kerek Hypatia A jelű kráter 16 km átmérőjű. A képen a kráter belseje még árnyékban van.

Kattintásra nagyítható.

Ma délután számomra így kapcsolódott össze a történelem és a csillagászat, napjaink eseményeivel.