Pünkösdi csillagászat

 

Az idei pünkösdi hosszú hétvége számomra igazi csillagászati maratonná alakult. Volt benne tárlat megnyitó járda, pontosabban tér csillagászat, Nap, Hold, sötétedés utáni mélyég-észlelés, gömbhalmazok, galaxisok, nyílthalmazok, sőt még egy friss szupernóva is. Persze azért ránéztem nagy kedvencemre a T CrB-re is - még nyugalomban van. Ritkán adódik olyan hétvége, amikor ennyi különböző égi célpont és élmény sűrűsödik néhány napba.

Színes Hold

Ígéretemhez híven most törlesztek: a júniusi Seestar-találkozón megfogadtam, hogy megmutatom, hogyan lehet a Holdról készült fotókon „előcsalogatni” a színeket. A közvélekedés szerint kísérőnk felszíne szürke és egyhangú – ezt láttuk az Apollo-felvételeken és más űrszondák képein is. Valóban: a felszínt borító por, a regolit szürkés (és az űrhajósok szerint záptojás-szagú). De ha a Holdat távolról, földi távcsővel és megfelelő képfeldolgozással vizsgáljuk, feltárulnak a por alatti, ásványtanilag eltérő rétegek finom árnyalatai. Az angol szakzsargon ezt „Mineral Moon”-nak nevezi: a kékes tónusok többnyire titánban gazdag bazaltokra, a barnás-vöröses árnyalatok vasban gazdag területekre utalnak – vagyis a színek nem kitaláltak, hanem valós anyagösszetételt jeleznek. Ebben a bejegyzésben lépésről lépésre végigmegyek azon a fotózási és feldolgozási folyamaton, amellyel ezek a természetes színek láthatóvá válnak.

SkySafari és a Seestar

A Seestar okostávcső felhasználói tábora folyamatosan növekszik – magam is több mint egy éve lelkes „fertőzöttje” vagyok ennek a kis, de sokoldalú műszernek. Számos észlelési programot végzek vele, sőt bemutatók során is kiváló hasznát veszem. A Seestar egyik fő erőssége a mélyég-objektumok fotózása, de emellett kiválóan alkalmas például kettőscsillagok vagy változócsillagok megfigyelésére is – egyetlen éjszaka alatt számos célpont válik elérhetővé. 

Áprilisi Napok

2025 áprilisában látványosan aktív volt egyetlen csillagunk, a Nap. A hónap során 23 napon keresztül sikerült megfigyelnem a napkorong változásait a Seestar S50 okostávcső segítségével. A megfigyelések alapján nemcsak a kisebb-nagyobb napfoltcsoportokat dokumentáltam, hanem a fáklyamezők és a foltcsoportok fejlődését is sikerült követnem. Az alábbiakban egy kompozit képekből, dekádokra bontott vizuális anyagból és egy átfogó grafikonból álló összeállítással mutatom be az áprilisi naptevékenység alakulását.

Márciusi napok

Az utóbbi hetekben ismét visszatértem egy régi kedvenc szokásomhoz: a rendszeres napmegfigyelésekhez. A márciusi hónap során már annyi észlelés gyűlt össze, hogy érdemesnek tartom egy rövidebb összegzést készíteni róluk. A téli időszakban sajnos kevesebb lehetőségem nyílt a Nap tanulmányozására – egyrészt a Nap alacsony égi helyzete nem kedvezett a megfigyelésekhez az észlelőhelyemről, másrészt pedig figyelmem jelentős részét a kettőscsillagok világa kötötte le. Most azonban újra előtérbe került központi csillagunk, amely ezúttal is tartogatott számomra érdekességeket. Lássuk hát, mit is mutatott márciusban a Nap arca!

Augusztusi Napok

 Amióta a Seestar kis távcsövet rendszeresen használom, a napészlelés (is) nagyon leegyszerűsödött, amennyiben megelégszik az egyszeri műkedvelő csillagász a teljes korongfelvételekkel. Ezeken is jól lehet látni az éppen aktuális napfolt és fáklyamező helyzetet, meg lehet számolni a csoportokat és foltokat. Ha a napmegfigyelésre rendszeresen, mondjuk napi 15-20 percet szán rá az ember, a hónap végére impozáns anyag gyűlik össze az archívumában. Ezen a blogon immáron ötödik alkalommal foglalom össze a Napról szóló megfigyeléseimet. Nézzük mit produkált egyetlen csillagunk augusztus hónapban.

Csillagbölcső a Cepheusban

A minap égi kalandozásom során akadtam rá erre a nagyon érdekes égterületre, ahol drámai folyamatok zajlanak.  A Cepheus csillagkép az északi pólus tágabb környezetében található. Nevét az Androméda legendában szerepló etiópiai királyról Képheuszról kapta, aki Androméda királylány apukája volt, csillagai ennek ellenér inkább egy házikót formáznak, mintsem egy öreg királyt. A csillagkép egyébként a Tejút sávjának a szélén fekszik, és ahogy ilyenkor lenni szokott, tele van kisebb nagyobb anyagfelhőkkel és csillaghalmazokkal. Most az egyik ilyen akadt a kis, okos távcsövem objektívja végére, természetesen néhány kettőscsillaggal is megspékelve.

Júliusi Napok

 

Amióta a Seestar kis távcsövet rendszeresen használom, a napészlelés (is) nagyon leegyszerűsödött, amennyiben megelégszik az egyszeri műkedvelő csillagász a teljes korongfelvételekkel. Ezeken is nagyon szépen lehet látni az éppen aktuális napfolt helyzetet, meg lehet számolni a csoportokat és foltokat. Ha rendszeresen, mondjuk napi 15-20 percet szán rá az ember a napmegfigyelésre, hónap végére impozáns anyag gyűlik össze az archívumában. Ezen a blogon immáron negyedik alkalommal foglalom össze a Napról szóló megfigyeléseimet.

Június hónap Napjai

Amióta a Seestar kis távcsövet rendszeresen használom, a napészlelés (is) nagyon leegyszerűsödött, amennyiben megelégszik az egyszeri műkedvelő csillagász a teljes korongfelvételekkel. Ezeken is nagyon szépen lehet látni az éppen aktuális napfolt helyzetet, meg lehet számolni a csoportokat és foltokat. Ha rendszeresen, mondjuk napi 15-20 percet szán rá az ember a napmegfigyelésre, hónap végére impozáns anyag gyűlik össze az archívumában. Ezen a blogon immáron harmadik alkalommal foglalom össze a Napról szóló megfigyeléseimet. 

Tapasztalatok a Seestarral

 

Február közepén érkezett meg hozzám a ZWO remek kis okostávcsöve, ami Seestar S50 névre hallgat. Azóta már több bevetésen volt nálam, ismerkedtem vele, teszteltem és nagyon elégedett voltam teljesítményével. Természetesen azért csodát nem kell tőle várni!  Ebben a cikkben röviden összefoglalom eddigi tapasztalataimat. A Seestarról korábban már megemlékeztem ebben és ebben a bejegyzésekben. Érdemes ezeket is átfutni.

Nap megfigyelések

Érdekes dolog kozmikus otthonunk egyetlen csillagát rendszeresen megfigyelni. Főleg manapság, ahogy közeledünk a jelenlegi napciklus maximumához. Még az előző napciklusban kezdtem el a rendszeres megfigyeléseket, ekkor tanultam meg a videókészítés és feldolgozás számomra elfogadható eredménnyel járó csínját-bínját. Ekkor még a nagy távcsővel, laptoppal, fényképezőgéppel és egyebekkel felszerelkezve készültek az észlelések. Most egyszerűsödött a dolog, csak a Seestart és egy tabletet használok. De nézzük is meg, hogy mi történt a Napon az eltelt másfél hónapban!

Kettőscsillagok és a Seestar S50

Arra voltam kíváncsi, hogy ezt a komplett kis műszert, illetve a vele készült képeket lehet-e használni valami komolyabb csillagászati munkára? Külföldi fórumokat böngészve rátaláltam egy dán srácra, aki kisbolygókat követ vele rendszeresen, kiméri fényességüket és a fénygörbe alapján kiszámolja tengelyforgási idejüket. Ez bíztatott, hogy megnézzem, vajon az engem érdeklő csillagászati területeken mire lehet használni?

Egy remek kis eszköz, a Seestar S50

Ebben a cikkben bemutatom eddigi, rövid tapasztalataimat egy remek kis műszerrel. A ZWO mérnökei most is nagyot alkottak, hogy létrehozták ezt a kis, könnyű és kompakt eszközt. Ugyanis a Seestar S50 több, mint egy egyszerű távcső. Kis testében a sikeres égbolt fényképezéshez szükséges minden dolgot belezsúfoltak. Úgy mint egy APO-t, egy videókamerát, mozgató motorokat, szűrőket, stb., és mindezt megtámogatták a mostanában nagyon divatos AI-val, azaz a mesterséges intelligenciával. De lássuk a részleteket!