Ne csak fotózd az eget – mérd is meg!

Az okostávcsövek egyik legnagyobb vonzereje, hogy nagyon egyszerűvé tették az égbolt fotózását. Néhány perc alatt készülhet egy látványos kép egy ködről, galaxishalmazról vagy kettőscsillagról. Engem azonban egy idő után egy másik kérdés is elkezdett foglalkoztatni: miért csak néznénk ezeket a képeket, ha mérni is lehet velük?

Pünkösdi csillagászat

 

Az idei pünkösdi hosszú hétvége számomra igazi csillagászati maratonná alakult. Volt benne tárlat megnyitó járda, pontosabban tér csillagászat, Nap, Hold, sötétedés utáni mélyég-észlelés, gömbhalmazok, galaxisok, nyílthalmazok, sőt még egy friss szupernóva is. Persze azért ránéztem nagy kedvencemre a T CrB-re is - még nyugalomban van. Ritkán adódik olyan hétvége, amikor ennyi különböző égi célpont és élmény sűrűsödik néhány napba.

Három Királyok, avagy mit adtak nekünk a babilóniaiak?

Az egyik legnagyobb és legszebb ünnepünk a karácsony, amikor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Erről az eseményről az Újszövetség evangélistái tudósítanak, a rövid beszámolókra pedig az évszázadok során számos legenda és hagyomány rakódott rá. Ezen a blogon eddig két alkalommal foglalkoztam a csillagászathoz is kapcsolódó újszövetségi leírásokkal: először a betlehemi csillag rejtélyének jártam utána, majd Jézus feltételezhető születési idejét próbáltam körülhatárolni. Ebben a posztban a „három bölcs”, illetve a későbbi hagyományban „három királyként” ismert alakok kapcsán nézzük meg röviden, milyen jelentőségű volt a babiloni (mezopotámiai) égismeret.

Mi újság T CrB?

 

Az év vége a számvetés ideje. Advent táján az ember kicsit megáll, végiggondolja, mi valósult meg az év eleji tervekből, mivel lett több az élete. Én most ugyanezt teszem – csak csillagász szemmel: ebben a bejegyzésben az idei megfigyeléseimet foglalom össze a kedvenc változócsillagomról, a T Coronae Borealisról (T CrB), az Északi Korona T jelű csillagáról. Számomra ez A változócsillag: nem csupán önmagában pulzáló, táguló-összeeső égitest, hanem egy szorosan egymás körül keringő kettőscsillag-rendszer. Tagjai olyan közel vannak egymáshoz, hogy még nagyobb távcsővel is csak egy csillagnak látszanak – pedig ketten játsszák a főszerepet. Nézzük, mit produkált ez a különleges páros a 2025-ös évben!

Színes Hold

Ígéretemhez híven most törlesztek: a júniusi Seestar-találkozón megfogadtam, hogy megmutatom, hogyan lehet a Holdról készült fotókon „előcsalogatni” a színeket. A közvélekedés szerint kísérőnk felszíne szürke és egyhangú – ezt láttuk az Apollo-felvételeken és más űrszondák képein is. Valóban: a felszínt borító por, a regolit szürkés (és az űrhajósok szerint záptojás-szagú). De ha a Holdat távolról, földi távcsővel és megfelelő képfeldolgozással vizsgáljuk, feltárulnak a por alatti, ásványtanilag eltérő rétegek finom árnyalatai. Az angol szakzsargon ezt „Mineral Moon”-nak nevezi: a kékes tónusok többnyire titánban gazdag bazaltokra, a barnás-vöröses árnyalatok vasban gazdag területekre utalnak – vagyis a színek nem kitaláltak, hanem valós anyagösszetételt jeleznek. Ebben a bejegyzésben lépésről lépésre végigmegyek azon a fotózási és feldolgozási folyamaton, amellyel ezek a természetes színek láthatóvá válnak.

SkySafari és a Seestar

A Seestar okostávcső felhasználói tábora folyamatosan növekszik – magam is több mint egy éve lelkes „fertőzöttje” vagyok ennek a kis, de sokoldalú műszernek. Számos észlelési programot végzek vele, sőt bemutatók során is kiváló hasznát veszem. A Seestar egyik fő erőssége a mélyég-objektumok fotózása, de emellett kiválóan alkalmas például kettőscsillagok vagy változócsillagok megfigyelésére is – egyetlen éjszaka alatt számos célpont válik elérhetővé. 

Egy laza csillagrendszer a Hiúzban

A kettőscsillagok világa bővelkedik a meglepetésekben – vannak szoros pályán keringő, látványos mozgást mutató párok, de előfordulnak olyan rendszerek is, amelyek tagjai már alig tartja össze a gravitáció. A Hiúz (Lynx) csillagképben található STF1001 hármas rendszere pontosan egy ilyen különleges példány: fizikailag kapcsolódnak egymáshoz, mégsem mutatnak szoros keringést. Egy friss észlelés és több mint másfél évszázados mérések alapján megvizsgáltam a rendszer dinamikáját, fejlődési állapotát és valós kapcsolatát.