2014. december 27., szombat

Az év utolsó észlelése

Nagy tisztelője vagyok Herschel munkásságának, ezért elhatároztam, hogy pár általa felfedezett kettőst a távcsövem végére tűzök. Össze is állítottam egy programot a katalógusából, és alig vártam, hogy a felhők elkerüljenek felőlünk. Természetesen karácsony szenteste gyönyörű, tiszta égbolt fogadott. Az Orion úgy ragyogott, majd leesett az égről. Még a Betelgeuse vörös színét is ki tudtam venni szabad szemmel. No, de karácsony van! Nem baj, 26-án nem volt betervezve családi jövés-menés, az előre jelzés is derült eget ígért. Igaz egész nap erős, hideg szél fújt, de azért a napszállta már kint talált a távcső mellett. A szél miatt a -1°C-t legalább -10°C-nak éreztem.

Első célpontok az AURIGA (Szekeres) csillagkép Herschel kettősei voltak. Egymás után, szép sorjában kerültek a látómezőbe a H II 14, H V 89, H III 82, H III 64 kat. számú kettősök, valamint egy ráadásként a 14 AUR kettőse. Ezeket csak kimértem, de rajzot nem készítettem róluk, mert nem olyan látványosak. Zömük 5 magnis főcsillagból és 8-10 magnis kísérőből álló szoros párok. Észleléseket be is küldtem az Meteornak. Sajnos időközben egy nagy felhő takarta el az K-i eget, így a még tiszta Orionra váltottam át.

Az Égi Vadász tele van mélyeges célpontokkal, de én most, mivel már nagyon fáztam, átfújt a szél, a könnyebb célpontot választottam, az Orion fejét, melyet CR (Collinder) 69  néven "anyakönyveztek". A távcsőbe nézve egy igen tág nyílt halmaz látványa fogad, átmérője 60'. A tagok a MEISSA (lambda Orionis) körül csoportosulnak. Én 12 halmaztagot számoltam össze, melyek V alakban látszanak és zömmel halvány csillagok.Nehéz megkülönböztetni a halmaz tagjait a háttér csillagaitól. Jellegzetes alakzata a 4 magnitúdós három darab, ÉNY-DK irányban és egy vonalban látszó csillag. A rajz kb 40 perc munkája számítógéppel átrajzolva


Mire végeztem a rajzolással, annyira átfújt a szél, hogy felkelni is alig tudtam. Úgy döntöttem, hogy nem fagyoskodom tovább, összepakoltam.

Elnézve az Időkép előrejelzéseit a 2014. évben már nem lesz több észlelés, inkább hólapátolás és a jövő évi tervek szövögetése.

2014. március 9., vasárnap

Célpont a Hold

Vasárnap este ismét a távcső mellett talált. Most a Holdra irányoztam, mert félholdhoz köze állapota miatt a terminátor vidéke sok csemegét tartogatott. De előtte még megnéztem a Jupitert, mely kb. 20 fokkal tartózkodott a Hold mellett K-re. Lenyűgöző látvány volt az okulárba tekintve. Holdjai, mintha zsinórral mérték volna ki, egy vonalban helyezkedtek el a bolygó egyenlítői zónájában. Az Io és Ganimedes szorosan a bolygó K-i és Ny-i felén, az Európa és a Kallisztó tőle kissé távolabb a K-i félen. 19.55-kor pillantottam meg a Ganimedes árnyékát a bolygó ÉK-i féltekéjén a NEB felett. Később a Ganimedes is árnyékot vetett az ÉNY-i féltekére.

Még gyönyörködtem bennük egy darabig, majd átálltam szomszédunkra, az okulárt Scopium kamerára cserélve. A terminátort pásztáztam D-ről É-ra és 2X, 3X Barlow-val és anélkül készítettem felvételeket. 35 db felvételt csináltam, melyből 20 db használható kép lett:
É-i  sarkvidék

Archimedes kráter és vidéke

D-i pólus környéke

A Deslanders kráter, benne a Hell Miksa kráter

Jobbra a fekete kicsi a Hell kráter

A D-i "mérsékelt öv" vidéke

Mare Imbrium K-i fele az Archimedes kráterrel

Mare Nectaris

Az É-i sarkvidék

Mare Frigoris és a Platón kráter

A Maginus kráter

Mare Serenitatis

A holdbéli Appeninek

Montes Caucasus

Jobbra fent a Moretus, lent a Maginus kráter

A Pallas kráter és vidéke

Balra a Mare Vaporum, középen a Pallas kráter

Lent a Ptolemaius, középen az Alphonsus, fent az Arzachel kráterek

A fenti kráterek tágabb környezete

A Platón kráter és az Alpok vonulata
  A fenti képek átlag 850 képkockából készültek. A feldolgozáshoz használt program az AVISTACK2 volt. 

2014. március 2., vasárnap

Vissza az ég alá

Hosszú kényszer szünet után, melyben a lakásfelújítás, költözés, és a rossz idő is nagy szerepet játszott, végre március elsején módom nyílt a csillagok alatt tölteni az estét. A holdtalan este kínálta a mélyég objektumok felkeresését. Pólusra állás és a GOTO betanítása után első célpontom az M82 galaxis volt, melyben még decemberben tűnt fel egy szupernóva. Nagyon kíváncsi voltam vajon meglátom-e. Az okulárba tekintve igen halványan látszott a szivar alakú galaxis. Elsőre a szupernóvát nem láttam, csak elfordított látással vettem észre. Készítettem rajzot 111X-es és 200X nagyításon is. Ezzel a nagyítással már biztosan látszott a szupernóva a galaxis bal alsó szélén. Igen halvány már, közel volt a távcső határfényességéhez, 12 mg körülire becsültem a fényességét.

Következő célpont az M 45 nyílthalmaz, azaz a Fiastyúk volt. 31X nagyítás alig fogta be a halmazt. A rajz majd egy órán át készült.

Igaz idén egyszer már észleltem a halmazt még februárban, de akkor telihold volt, a látómező igen világos volt és a halványabb csillagok nem is látszódtak. Az akkor készült rajz:
Felkerestem még az M 1 azaz a Rák ködöt is. Erről rajzot nem készítettem, mert nem találtam látványosnak. A köd igen halvány volt, talán majd jobb, tisztább ég esetén sikerül rajzot készítenem róla.

A Jupiter kihagyhatatlan volt. Magasan állt a DNy-i égbolton. Csak három holdja látszott, viszont most először láttam a NEB-en és SEB-en kívűl a STB-t és NTB-t, azaz É-i és D-i mérsékelt övi sávokat is.

Izgalmas és tartalmas márciusi este volt. Kedvencem, az Orion, szabad szemmel gyönyörű látványt nyújtott. Mind szellemileg, mind fizikailag kifáradva pakoltam össze az idei első rendes észlelésről.

Népszerű bejegyzések