Válogatás a 2019. évi kettőscsillag észlelésekből

Az év vége felé járva mindenki szeret visszatekinteni az elmúlt esztendőre, a fontosabb történésekre, az elvégzett munkára. Ahogy mondani szokták ez a számvetés ideje. Így van ezzel az észlelő amatőrcsillagász is, aki ilyenkor számba veszi az év során meglátogatott égi csodákat és örül, hogy milyen szépségek akadtak távcsövének végére. A 2019-es évben 87 kettős- és többes rendszert sikerült megfigyelnem, lerajzolnom és kimérnem, majd az elkészült észleléseket a Magyar Csillagászati Egyesület Kettőscsillag Szakcsoportjának beküldenem. Ezt a bejegyzést egyfajta visszatekintésnek szánom,  ahol csak a szerintem látványosabbnak, érdekesebbnek ígérkező kettőscsillagokból állítottam össze egy válogatást.

Az Orion öve

Az Orion a téli égbolt legfeltűnőbb csillagképe, mellesleg személyes kedvencem. A csillagkép területén hatalmas kiterjedésű molekulafelhő található, mely napjainkban is csillagok keletkezési helye. Ennek a felhőnek részei az asztrofotósok kedvenc célpontjai, ilyen például a sötét, vidéki égen szabad szemmel is látható Nagy Orion Köd, de a kettős csillagok iránt érdeklődők is érdekes rendszereket találhatnak itt, továbbá bővelkedik a terület csillaghalmazokban is. Ebben a bejegyzésben  most az Orion öv -ferdén a három csillag- kettős és többes rendszereit veszem távcső végre.