Kettőscsillagok és a Seestar S50

Arra voltam kíváncsi, hogy ezt a komplett kis műszert, illetve a vele készült képeket lehet-e használni valami komolyabb csillagászati munkára? Külföldi fórumokat böngészve rátaláltam egy dán srácra, aki kisbolygókat követ vele rendszeresen, kiméri fényességüket és a fénygörbe alapján kiszámolja tengelyforgási idejüket. Ez bíztatott, hogy megnézzem, vajon az engem érdeklő csillagászati területeken mire lehet használni?

 

Nos a 250 mm-es fókusztáv, illetve a ~2,5 ívmásodperces elméleti felbontás azért nem igazán bíztató. A Nap és Hold korong fotózás rendben van a rendszerrel és már pár perc alatt abszolválom is. Felszíni részletképek készítésre viszont marad a "hagyományos" távcső és kamera kombó. A bolygózást is el kell vele felejteni. Túl rövid a fókusz, a Jupiter is csak pár pixel a képen. Talán a Jupiter és holdjainak "csoportképére" alkalmas. Mélyégfotózásra, főleg olyan koca asztrofotósnak, mint én vagyok, remek. De mi van a kettősökkel? 

Két felvételen teszteltem, hogy tisztázzam ezt a kérdést is. Az első képet tegnap este, azaz 2024.02.17.  17:35 Ut-kor készítettem. 10 s integrációs időkkel 11 db kép készült, amiből a rendszer megalkotta ezt a képet:

M42, Orion köd.

Gyakorlott asztrofotósok biztosan találnak rajta számtalan hibát, de nekem tetszik. A kép félhold idején, városi fényszennyezés alól készült. Így első ránézésre a képen lehet egy raklap kettős rendszer, ezért a 11 db "sub" képre ráengedtem Talabér Gergely által írt WDSREPORT programot. Meglepő eredményt kaptam, ugyanis ez a program tényleg elég sok párt talált és mért ki a képen.

A képen szereplő csillagpárok és azok mérési eredményei.

Gergely programjának képességét dicséri, hogy a köd már beégett, központi részén, ahol a híres Trapézium halmaz található, képes volt a csillagokat azonosítani és kimérni! A táblázatban STF 748 néven található.

Ez a halmaz először 2016.03.04-én került távcsővégre nálam. Akkor ezt a rajzot készítettem róla:

Trapézium halmaz, ahogy 2016-ban láttam.

Aztán 2023. 01.01-én az akkor még Mayhillben levő T19-es 431/2938 robottávcsővel fényképeztem le és mértem ki az AstroimageJ szoftverrel. Az erről szól posztot itt lehet olvasni e blogon.

A Trapézium halmaz a T19-es robot felvételén.

A listában szereplő többi párról az MCSE Észlelésfeltöltőjén több észlelést is találtam, érdemes ott böngészni!

Másik tesztkép az Orion fejéről, a Meissáról és halmazáról készült, szintén tegnap, azaz 2024.02.17 17:27 UT-kor.

Meissa és környéke.

A Meissáról pont egy hónapja írtam bővebben ezen a blogon. Az akkori képen csak a Meissa rendszer volt mérhető. A mostani, jóval nagyobb égterületet lefedő képen Gergely programja ismét csak a Meissa rendszerét találta meg és mérte ki. 

Az előző kép csillagpárjai.

Összefoglalva, a kísérlet eredményes volt. A Seestar S50-el készült képek, pontosabban a "sub" könyvtárban található fit fájlok alkalmasak asztrometriai mérések (fénymérés, pozíciószög, szeparáció) elvégzésére.