Napfivérek a Kassziopeiában

 

A Kassziopeia csillagkép számtalan érdekes kettős rendszert tartogat a megfigyelő számára. December elején egy igazán érdekes rendszer akadt a robottávcsövem végére. Ez a rendszer két olyan csillagot foglal magában, amelyek szinte megszólalásig hasonlítanak a Napunkra – akár annak távoli "testvéreinek" is nevezhetnénk őket. A pár azonban 944 fényévnyi távolságra található tőlünk. Érdekes módon a két csillag hasonló fizikai felépítése és jellemzői arra utalnak, hogy valóban gravitációsan kötött kettőst alkotnak, nem csupán véletlenül helyezkednek el egymás közelében az égen.

Miram, a Perzeuszban, vagyis az STF 307

Az Eta Persei, más néven Miram, egy igazán különleges és izgalmas csillagrendszer, amely a Perseus csillagkép egyik legismertebb tagja. Ez a hét tagból álló kettőscsillag-rendszer látványos megjelenésével hívja fel magára a figyelmet. A rendszer tagjai olyan közel helyezkednek el egymáshoz, hogy megpillantásuk és vizsgálatuk valódi kihívást jelent Ebben a cikkben részletesen bemutatom az Eta Persei felépítését, tulajdonságait és azokat az érdekességeket, amelyek a kettőscsillagok észlelői számra  az egyik figyelemre méltó célpontjává teszik. 

Üstökös kaland

Az idei ősz kétségtelenül legnagyobb égi szenzációja a C/2023 A3 (Tsuchishan-ATALAS) üstökös feltűnése volt, amely nem csak a csillagászokat, de a sajtóhíreknek köszönhetően széles közönséget is lázban tartotta. A közösségi médiákban egymást követték a jobbnál jobb fényképek, melyek az égi vándort ábrázolják hosszú csóvájával. Ebben a posztban röviden összefoglalom, mit is kell tudni az üstökösről, továbbá a hozzá kapcsolódó élményeimet osztom meg az Olvasóval.

Augusztusi Napok

 Amióta a Seestar kis távcsövet rendszeresen használom, a napészlelés (is) nagyon leegyszerűsödött, amennyiben megelégszik az egyszeri műkedvelő csillagász a teljes korongfelvételekkel. Ezeken is jól lehet látni az éppen aktuális napfolt és fáklyamező helyzetet, meg lehet számolni a csoportokat és foltokat. Ha a napmegfigyelésre rendszeresen, mondjuk napi 15-20 percet szán rá az ember, a hónap végére impozáns anyag gyűlik össze az archívumában. Ezen a blogon immáron ötödik alkalommal foglalom össze a Napról szóló megfigyeléseimet. Nézzük mit produkált egyetlen csillagunk augusztus hónapban.

Robban? Mikor?

 Nyárvíz idején az újságok szerkesztőségei küzdenek az uborkaszezonnal. Mindenki nyaral, ilyenkor könnyedebb témákkal próbálják az olvasóik figyelmét lekötni. Ekkor szoktak megszaporodni az égbolt jelenségeivel foglalkozó, olykor szenzációhajhász címekkel ellátott cikkek. Idén sem volt ez másként. Kora nyáron elöntötték a honi sajtót a T Coronae Borealis csillagról szóló cikkek. Ebben a posztban körüljárom ezt a nevezetes csillagot és az ott történteket.

Csillagbölcső a Cepheusban

A minap égi kalandozásom során akadtam rá erre a nagyon érdekes égterületre, ahol drámai folyamatok zajlanak.  A Cepheus csillagkép az északi pólus tágabb környezetében található. Nevét az Androméda legendában szerepló etiópiai királyról Képheuszról kapta, aki Androméda királylány apukája volt, csillagai ennek ellenér inkább egy házikót formáznak, mintsem egy öreg királyt. A csillagkép egyébként a Tejút sávjának a szélén fekszik, és ahogy ilyenkor lenni szokott, tele van kisebb nagyobb anyagfelhőkkel és csillaghalmazokkal. Most az egyik ilyen akadt a kis, okos távcsövem objektívja végére, természetesen néhány kettőscsillaggal is megspékelve.

Júliusi Napok

 

Amióta a Seestar kis távcsövet rendszeresen használom, a napészlelés (is) nagyon leegyszerűsödött, amennyiben megelégszik az egyszeri műkedvelő csillagász a teljes korongfelvételekkel. Ezeken is nagyon szépen lehet látni az éppen aktuális napfolt helyzetet, meg lehet számolni a csoportokat és foltokat. Ha rendszeresen, mondjuk napi 15-20 percet szán rá az ember a napmegfigyelésre, hónap végére impozáns anyag gyűlik össze az archívumában. Ezen a blogon immáron negyedik alkalommal foglalom össze a Napról szóló megfigyeléseimet.