2013. augusztus 31., szombat

Mélyég

Tegnap este, hosszú idő óta az égbolt derültnek, Holdunk meg későn kelőnek ígérkezett, így kicuccoltam a hátsó kertbe, mély egezni terveztem. Hosszú kívánságlistát állítottam össze a borús napokon, azt hiszem egy darabig el leszek vele, bár a 120/1000-es lencsést nem erre gyártották még annó Olaszországban. Elsősorban az északi és nyugati égbolt objektumait terveztem lencsevégre kapni. Szürkületben pólusra álltam, majd a goto betanítása következett. Az északnyugati eget felhőzet borította, de mire teljesen beköszöntött az este, az is eltűnt. A csillagok ragyogtak, de nem szikráztak, mint tiszta estéken szoktak, de azért a tejút is jól láthatóan előtűnt. csönd és béke köszöntött be az estével, péntek lévén csak időnkén hallatszott egy-egy távoli hétvégi-házból részeg gajdolás. Csatlakoztattam a laptopot a goto-hoz, az AstroPlannerből kiválasztottam az M81-82 gx párt, majd következett a meglepetés! A cső egy mm-t nem moccant, a kezelő közölte velem, hogy a mozgatási limiten túl van az objektum. A cső ekkor az Altairen állt, mely az utolsó referencia csillag volt a betanításhoz. Még nem igazán mozgok otthonosan a menüben, de nem emlékeztem arra, hogy ilyen limitet valaha beállítottam volna. No, mindegy gondoltam, parkolóba teszem a csövet és újra kezdem. Igen ám, de oda sem mozdult. Szó, ami szó, mire ismételten működésre bírtam a szerkezet (reset, tápelvétel, stb) után eltelt jó egy óra is, de végül az M81-82 csak ott volt a látómezőben. 50x-s nagyítással két halvány elmosódott foltnak látszódtak egy közepesen sűrű csillagmezőben. A magok határozottan fényesebbek voltak, a objektumok határait nem lehetett pontosan megállapítani, fokozatosan tűntek el a semmiben. Azért így is látható volt, hogy az M 81 korongjával, a M82 élével fordul felénk. Az M81-et megnéztem 111x nagyítással is, de részletek ott sem tűntek elő a gx-ról. A látottakról rajzokat is készítettem: 




Mikor végeztem a rajzolással, keleti eget felhő borította el, a papír átázott, a műszerről pedig csöpögött a víz, a laptop is tiszta víz volt. Olyan pára volt, mint Ázsiában monszun idején. Nem adtam fel, irány a Herkules két gömbhalmaza. Érdekes volt őket összehasonlítani a távcsőben. Az M13-t szabadszemmel is látni véltem. A távcső ezeket az objektumokat sem bontotta fel csillagokra, de ezt nem is vártam tőle. Igy is lélegzetállító látványt nyújtottak, ahogy ott terpeszkedtek a LM-ben. Miközben néztem őket eljátszottam a gondolattal, milyen lehetne az égbolt egy gömbhalmaz belsejéből nézve. Több ezer csillag tömörödik azon a "kis" helyen. A látványt megörökítettem papíron is. 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése