Legújabb hírek a Holdról

 

A kettős csillagokon kívül másik legkedvesebb égitestem hűséges kísérőnk a Hold. Ami megint az érdeklődés középpontjába került, miután ismételten emberes küldetés célpontja lesz. A városom főterén rendszeresen megtartott távcsöves bemutatók során a látogatók között is a legnépszerűbb, látványos felszíni alakzataival, hegyeivel, völgyeivel,  krátereivel. Személy szerint figyelemmel kísérem az ottani fejleményeket. Most két hírt osztok meg, egy jót és egy rosszat (vezető kép saját felvétel).

Augusztus 23-án nagy érdeklődés kísérte az Indiai Űrügynökség (ISRO) Chandrayaan-3 misszióját, amikor is a Vikram nevű leszállóegység sikeresen landolt a Hold déli féltekéjén a déli sarokhoz közel, majd a Pragyan rover legurult róla. Ekkor számtalan videót nézhettek meg az érdeklődők a landolásról és a roveről is. 

Fantázia kép a landerről és a roverről. Forrás: The Observer Post.

A leszállás pontos helye sokáig nem volt tiszta. Nekem csak négy nappal később sikerült meghatározni a pontos helyét, amit egy facebook-os bejegyzésben írtam le:

"Szombat este (aug.26.) tartottunk bemutatót az esztergomi Széchenyi téren. A fő célpont mi más lehetne egy díszkivilágított belvárosi területen, mint a Hold. Többen kíváncsiak voltak, a héten leszállt indiai szonda helyzetére. A délelőttöt nyomozással töltöttem, több cikket (magyart és külföldit) átfutottam. A zöme csak a "déli sarkvidéket" jelölte meg a leszállási zónaként. Míg végül találtam egyet, amely közelebbi régiót is közölt, de pontos helyet nem. Szerencsére a bemutató idején ez a terület szépen látszott, így a látogatóknak el is lehetett mondani, be lehetett mutatni a területet. Érdekesség, hogy több csoportban tízen- valahány, nálunk dolgozó indiai srác is meglátogatott minket. Nekik első kérdésük természetesen a Chandrayaan helyzete volt. Megnézték, büszkék és boldogok voltak.
Ma, azaz vasárnap (aug. 27) találkoztam István Zoltán Földvári kolléga blogbejegyzésével, ahol pontosan leírta a leszállás körzetét. Ez alapján az archívumomban olyan fotót kerestem, ami az első negyed idején készült és a libráció miatt jobban látható a leszállási hely. A mellékelt képet találtam, ami 2021.06.17-én készült és 8 panelből összeállított mozaik. Ekkor a déli pólus pont felénk nézett, így a leszállási zóna is jobban látható. A Földvári kolléga adatai és a Virtual Moon Atlas segítségével sikerült megtalálni a képen a Chandrayaan 3 landolási területét, amit be is jelöltem. Úgy néz ki, hogy a Manzinus és a Boguslawsky kráterek között landolt az indiai űrszonda, a 70 szélességi körön.

A kép felbontása miatt bizonyos határokon belül jól nagyítható."

A leszálló hely.

A misszió egyik első és nekem a legérdekesebb eredménye látható az alábbi ábrán:

Felszíni hőmérséklet alakulása. Forrás: ISRO.

A felszínen 50°C a regolit hőmérséklete, míg 8 cm "mélyen" már -10°C. Ez a hőmérsékeltingadozás hasonlít a földi homoksivatagokhoz. Ott tapasztaltam ilyet, hogy a homok felső része szinte égetett, míg egy tenyérnyi mélységben már elég hűs volt, hogy pl. vizet tudjunk hűteni.

Holdi táj, egy 4 méter mély kráterrel. Forrás. ISRO.

A fenti kép az ISRO weboldaláról származik, itt a galériában több kép is nézegethető a holdi felszínről. Amint látható, fotós szakkifejezéssel surlófény éri tájat. A holdfázisokkal ez a terület két hétre sötétbe is borult, ezért a rovert és landert feltöltött akkumulátorokkal szeptember 4-én elaltatták. 

Szeptember 22-én, miután a napelemeket ismét fény érte, próbálták feléleszteni őket, de több kísérlet után sem jött válasz. Most itt tartunk. Remélem az indiaiaknak sikerül életet lehelni a Vikramba, kár lenne ha ez a küldetés csak eddig tartott volna. Ez volt a rossz hír.

Ez év március 21-én volt olvasható a News Science&Nature internetes oldalán, hogy egy japán amatőr csillagász, név szerint Daichi Fujii, aki civilben a Hiratsuka Városi Múzeum kurátora egy új becsapódást észlelt a Holdon. Az esemény még február 23-án 11:14 UT-kor következett be. Daichi egy holdmegfigyelésre beállított kamerával rögzítette az eseményt, amiről videó is elérhető az interneten:

A becsapódás az Ideler L és a Pitiscus kráterek közötti területen történt. Egy 219.12.03-i felvételemen be is jelöltem a becsapódás helyét, ami szintén a déli féltekén található, nem messze a Vikram leszálló helyétől, de attól ÉK-i irányban.

A friss becsapódás helye.

A becsapódó test nem lehetett túl nagy, és kb 13 km/s (48 280 km/h) sebességgel érte el a Hold felszínét és ott egy kb. 12 m átmérőjű kráterben fejezte be pályafutását. Talán valamelyik holdi orbitális szonda fényképén már látható a friss kráter. 

Ez az esemény is jól példázza, hogy a Hold korántsem az a hideg, változatlan égitest, a felszíne napjainkban is folyamatosan változik, hiszen kisebb-nagyobb testek eltalálják, akár csak a Földet, de szerencsénkre bolygónk légköre megvéd ezektől, így az emberek többsége észre sem veszi.