Az M36 és környéke

 

Régóta érdekelnek a nyílthalmazok, úgyis mint kettős csillagok kiapadhatatlan lelőhelyei is. De egyébiránt ezek nagy izgalmas képződmények, melyeket több szempont szerint is érdemes tanulmányozni. Pl. a csillagok kora, összetétele, mozgása stb. Most önzésből, természetesen érdeklődési körömnek megfelelően, a benne levő kettős csillagokat vizsgáltam meg részletesen. Ezekből próbáltam bizonyos következtetéseket levonni a halmazra vonatkozóan.

Az M36, avagy "hivatalosan" az NGC1960 nyílthalmaz a Szekeres (Auriga) csillagképben található két másik halmazzal, az M 37 és M 38 jelűekkel egyetemben. A későbbiekben majd ezeket is górcső alá veszem, és az eredményeket itt is tervezem közzétenni. 

 A legújabb kutatások szerint (Smith, R. et al, 2012) halmaznak kb. 188 tagja lehet, átmérője 10 ívperc, és 10 db olyan csillagja van, amelyek 10 magnitúdónál fényesebbek. Gyakorlatilag ezeket jól meg lehet figyelni binokulárral is. Kínai kutatók (Wu et al, 2009) a halmaz korát 25,1 millió évre becsülik. Vizuális fényessége 6,3 magnitúdó. Távolságáról a bejegyzés végén lesz szó.

Az alábbi képet a DSS égboltfelmérés készítette a halmazról:

DSS fényképe az M 36-ról. Forrás: Aladin Lite.

Felfedezése Giovanni Battista Hodierna nevéhez fűződik, aki 1654-ben ködös foltként írta le. Majd 1749-ben Guillaume Le Gentil francia csillagász újból észlelte. Végül 1764-ben Charles Messier is megfigyelte és fel is vette híres katalógusába, melyben így írta le:

"Szeptember 2, 1764

Csillaghalmaz az Aurigában a Phi csillag közelében: egy egyszerű 3,5 láb refraktorral szenvedés a csillagok megkülönböztetése. A halmaz nem tartalmaz ködösséget. Helyzetét a Phi [Aurigae] határozza meg. (átm 9')"

A New General Catalogue-ba 1960 sorszámon került be, innen a "hivatalos" neve, az NGC 1960.

Én 2023 december 10-én készítettem róla képeket az Utah-i T21 robottávcsővel. Már bejelöltem a képen látható kettős csillagokat.

Saját felvétel az M36-ról és környezetéről.

Bevallom kissé csalódtam, mert egy ilyen viszonylag népes halmaztól több kettőst vártam, de azért így is örültem a 24 db ismert és 1 db ismeretlen párnak.

Nem terveztem, hogy az összes kettőst egyenként ismertetnem, mert ez meghaladja e blog kereteit, inkább egy összefoglaló táblázatot teszek közzé, a legfrissebb mérésekről.

M 36 kettőseinek mérési eredményei.

A táblázat már tartalmaz olyan párokat is, melyek még nem szerepelnek WDS-ben, csak most derült ki számomra, hogy ezek új tagok, illetve új, önálló rendszerek lehetnek. Ezeket CND (candidated) jelöléssel láttam el.

Megvizsgálva a kettősöket a lehetséges fizikai kapcsolatuk alapján, az alábbi grafikont kaptam:

M36 kettőseinek fizikai kapcsolatai.

Saját mozgásokból számított rPM szám alapján készültek ezek a grafikonok:

Saját mozgások szerinti eloszlás

Sajátmozgás és fizikai kapcsolatok szerinti eloszlás

A fenti ábrák azt mutatják, hogy a vizsgált 25 db kettős rendszerből 18 db fizikai kettősnek minősül, 5 db párnál kétséges a fizikai kapcsolat megléte, 2 pár pedig biztosan optikai csak. A 18 fizikai párból 17 db közös saját mozgású (CPM) pár, ami csak megerősíti a fizikai kapcsolat tényét. A közös saját mozgás (CPM) és a fizikai kapcsolódás 16 párnál esik egybe.

A színképtípusok szerinti eloszlást mutatja az alábbi ábra:

Színkép típusok megoszlása.

A fiatal, forró csillagokra jellemző színképtípusok kiugrása jól látható. Ez alátámasztani látszik a  nyílthalmaz korára vonatkozó vizsgálatokat.

A halmaz távolságára többféle becslés található, a legtöbbjük 1 330 pc ( 4 340 fényév) távolságba helyezi a halmazt a Földtől. A következő ábrán a párok integrált fényességének függvényében ábrázoltam a súlyozott távolságukat.

Párok távolsága a Naprendszertől.

Az megállapítható, hogy a legtöbb pár az 1300 parsec távolság környékén helyezkedik el. Ha a távolságokból átlagot számolok, akkor a halmaz távolságának  a szórások figyelembe vételével 1 335 parsec (4 356 fényév) távolságot kapok, ami viszont szépen korreál az eddig kutatások eredményével.