Mikor született Jézus?

A címbeli kérdésre látszólag egyszerű a válasz, hiszen 2023 évvel ezelőtt december 25-én született, mivel évezredek óta ekkor ünnepeljük a születése napját. Ha jobban elmélyedünk a témában, és átolvassuk a Biblia vonatkozó részeit, összevetve a történelmi és csillagászati adatokkal rá kell jönnünk, hogy nem is olyan egyszerű megadni a választ. Olyannyira nem, hogy erről a kérdésről különféle tudományok képviselői, teológusok, történészek, csillagászok, az idők során könyvtárnyi irodalmat halmoztak fel, de teljes sikerrel nem jártak. Nos, ez az írás sem fogja megfejteni ezt a kétezer éves rejtélyt, de bízom benne, némi adalékkal szolgál majd az Olvasónak.

Előre bocsátom, hogy ezen a blogon már egyszer foglalkoztam bibliai eseménnyel, pontosabban a betlehemi csillag nyomába eredtem. Most viszont nagyobb fába vágom a képzeletbeli fejszét, hiszen több, mint kétezer év távlatából egy születés időpontjának meghatározása lehetetlen feladatnak tűnik. 

Dionysius Exiguus

Több problémába ütközünk a rejtvény megfejtése során. Először is itt van az időszámítás kérdése. Mostani időszámításunkat Dionysius Exiguus apátnak köszönhetjük, aki a Kr.u. ötödik században élt. Ő javasolta, hogy a keresztény időszámítás kezdődjék Krisztus születésétől. (Innen származnak a Kr.e., és Kr.u. időhatározók). Sajnos az apát, akaratán kívül, hatalmasat tévedett! Elsőként, mivel nem ismerte a nulla fogalmát, így javaslatában a Kr.e. 1. év után rögtön a Kr.u. 1 év következett. Ezért van, hogy a XXI. századot nem 2000 január elsejétől, hanem 2001. január elsejétől számítjuk. A nulla ismeretének hiánya nem az apát hiányos matematikai műveltségének köszönhető, ugyanis a nullát csak Fibonacci munkássága nyomán a XIII. században ismerte meg Európa az un. arab számokkal egyetemben. 

Dionysius másik tévedése Augustus császár uralkodásának kezdete volt. Ő abból indult ki, hogy Jézus Augustus császár uralkodásának idején született. Lásd a császár által elrendelt népszámlálást, amiért Mária és József Betlehembe ment. Augustus ezen a néven Kr.e. 23-tól uralkodott Kr.u. 14-ben bekövetkezett haláláig. Viszont Octavianusként már Kr.e. 27-től hatalmon volt. Tehát az apát Jézus születési évének meghatározásakor legalább öt évet tévedett!

Másik probléma az, hogy a korai keresztények és egyházatyák nem tartották relevánsnak Jézus születésnapját. Sokkal fontosabb volt számukra, hozzáteszem nagyon helyesen, Jézus tanítása. A karácsonyi ünnepkör Kr.u. 313 után lett hivatalos egyházi ünnep, mint Jézus születésének napja. A téli napforduló több kultúrában is kiemelt ünnep volt. Rómában ekkor tartották nagy vigalmak közepette  a szaturnáliát, a Mithrász hívők a Sol Invictus, a Legyőzhetetlen Nap ünnepét ülték, a germánok pedig a jul ünnepét tartották, melynek során örökzöld növényekkel díszítették házaikat. A keresztény vallás hivatalossá válása után sok vitát szült Jézus születésnapja. Több dátum is felmerült, így május 20, április 18 és19, november 25,  január 6. Ez utóbbi azért jelentős, mert ezen a napon keresztelte meg Szent János a Jordán folyóban Jézust.  Bizonyos értelemben ekkor született meg Jézus, a messiás. De karácsony ünnepe csak a VI. században vált általánossá Európában.

No, de akkor tényleg mikor is születhetett? Az evangélisták közül csak Máté és Lukács foglalkozik születésével és annak körülményeivel. Ezekből állt össze a ma is mert történet az istállóbéli jászolról, és a három napkeleti bölcs látogatásáról, a pásztorok hódolásáról. És itt álljunk is meg egy pillanatra. A Szent Földön is hidegek a téli éjszakák. A nyájakat hagyományosan csak húsvét után hajtották ki a legelőkre, ekkortól aludtak a pásztorok is a nyájjal a szabad ég alatt. Vagyis a téli születési napot azonnal el is vethetjük, marad a tavasz és a nyár. És itt kérhetünk segítséget a csillagászattól.

Csak Máté említi a rejtélyes betlehemi csillagot, ami hírül adta a Megváltó születését. No de nézzük meg Kr.e. 1. évet megelőzve milyen jelenségek tűntek fel a jeruzsálemi égbolton? 

Kr.e. 12. év elején szabad szemmel is látható volt a Halley üstökös kb. 26 napon keresztül amiről kínai feljegyzések tanúskodnak. Kr.e. 7-ben három alkalommal is együtt állt a Jupiter és a Szaturnusz bolygó. Kr.e. 4-ben teljes holdfogyatkozás volt, és Kr.e. 1-ben Jupiter a Regulussal csillaggal, az Oroszlán csillagkép fő csillagával látszott együtt. 

Kr.e.7-i Jupiter és Szaturnusz első együttállás Jeruzsálemből.

Kr.e. 4-i teljes holdfogyatkozás Jeruzsálemből.

Kr.e. 1-i Jupiter Regulus együttállás Jeruzsálemből.

A betlehemi csillag utáni nyomozás során már elvetettem az üstököst, mint égi jelet. Egy holdfogyatkozás sem tekinthető rendkívüli jelnek, mert elég gyakori jelenség, de a Kr.e. 4. március 23-i fogyatkozás azért érdekes, mert ez vetett véget Nagy Heródes elleni lázadásnak. A Jupiter bolygó és a  Regulus csillag együttállását tekinthetnénk még égi jelnek, de ez már túl késői, hiszen Jézus életeseményeinek ismeretében ebben az időpontban már kisgyermek lehetett és nem újszülött. Korábbi bejegyzésemben  a Jupiter és Szaturnusz bolygók együttállása mellett tettem le a voksot, talán ez lehetett a betlehemi csillag, Amennyiben ez igaz, és a csillag feltünése jelezte a Megváltó születését, akkor feltehetőleg Jézus Kr.e. 7. május 29-én születhetett, mivel ekkor volt legszorosabb az együttállás.

Az évet és a hónapot több történeti esemény is megerősíti. Augustus császár ominózus rendeletét Kr.e. 6-ban adta ki a népszámlálásra, amely egy év késéssel érkezhetett a Szent Földre. Akkoriban nem úgy mentek a hírek, mint manapság, az internet korában. A császár nem volt olyan kőszívű, hogy télvíz idején kényszerítse alattvalóit vándorlásra az összeírás miatt, így azt leginkább tavasszal, a jó idő beálltával végezhették el. Nagy Heródes Kr.e. 4-ban halt meg, nem sokkal az ellene lezajlott lázadás után húsvét ünnepe körül. Az evangéliumokban az áll, hogy Jézus Nagy Heródes uralkodása idején, tehát mindenképpen Kr.e. 4. előtt kellett születnie. Heródes kegyetlen ember lehetett, mert uralkodás alatt megölette feleségét és egyik fiát is. A napkeleti bölcsek látogatása után nem esett neki nehezére kiadni a parancsot a fiúgyermek lemészárlására két éves korig. És itt van a történetben egy kis ellentmondás. Miért pont két éves korig kellett a gyereket meggyilkolni? Lehet, hogy Jézus ekkor már két éves lehetett? Ha igen, akkor mikor értek Jeruzsálembe  a napkeleti bölcsek? A születés után két évvel? Ez nem valószínű!

Ha feltételezzük, hogy a napkeleti bölcsek, akik nem királyok voltak, inkább Marduk papjai lehettek, az első együttállás észlelése után nem sokkal útnak indulnak Jeruzsálembe, talán a második, vagy harmadik együttállásra érhettek oda. A második együttállás Kr.e. 7. szeptember 29-én, a harmadik pedig december 4-én következett be. 

Nos, Babilonból Jeruzsálemig több, mint 1300 km utat kell megtennie az utazónak. Ezt a távolságot, főleg sivatagon keresztül, manapság sem egyszerű megtenni. Az ókorban, tevékkel, meg lovakkal biztosan nem volt leányálom. Az utazás előkészületei és maga az út megtétele is jó pár hónapot vehetett igénybe. 

A napkeleti bölcsek lehetséges útvonala a Google Earth szerint.

Érdekes az is, hogy a betlehemi csillagot Jeruzsálemben senki nem vette észre, hiszen a bölcsekkel való találkozás után Heródes megkérdezte saját tudósait, akik nem tudtak neki segíteni a csillag ügyében. Ezért feltételezhető, hogy a bölcsek talán Marduk papjai lehettek, akinek bolygója a Jupiter. A papok talán a bolygó mozgását kísérték figyelemmel és a Szaturnusszal való konjukcióját vélték jelnek és ezért indultak útnak. Akkoriban az asztrológia (csillagjóslás) és az asztronómia (csillagászat) még nem vált szét. A bolygók együtt állása a Halak csillagképben következett be. A Jupiter bolygó a királyt jelképezi, a Szaturnusz a zsidókat, a Halak csillagkép pedig Júdeát. Tehát a bölcsek az együttállást akként értelmezhették, hogy Júdeában megszületett a zsidók királya. Ezért is kerekedtek fel. Mennyien lehettek? Máté nem írja, de talán háromnál biztosan többen. Talán a szeptemberi együttállás előtt érhettek Jeruzsálembe, a gyermek Jézust, aki ekkor már 4 hónapos is lehetett. No, de József és Mária a kisdeddel negyed évet kucorgott volna az istállóban? Ez sem valószínű. Inkább az elképzelhető, hogy a szülés és az összeírás után haza mentek Názáretbe, a bölcsek is itt találhatták meg őket és nem Betlehemben. Mivel Máté azt írja, hogy a csillag vezette őket a házhoz, talán a decemberi együttállás bekövetkezésekor hódolhattak az ekkor már 6 hónapos kisded előtt. Názáret 104 km-re fekszik Jeruzsálemtől, így a bölcsek látogatása utáni heródesi gyermekgyilkosság teljesen értelmetlen, céltalan és nagyon kegyetlen volt.

Összefoglalva Jézus Kr.e. 7-ben született valamikor tavasszal, ha születését egy égi jel adta hírül, akkor feltételezhetően május 29-én. 

No, de amint említettem már, nem a születés pontos dátuma a lényeg, hanem követve az első egyházatyákat, sokkal inkább Jézus cselekedetei és máig ható tanításai a meghatározók, amit minden jó érzésű ember beenged a szívébe.

Áldott karácsonyt kívánok a blog olvasóinak!