Legyező a Sasban

A nyár egyik nagy területű csillagképe a Sas, amely a csillagmese szerint üldözi a Hattyút, ami tőle nem messze található. Őszintén bevallom, hogy a csillagokba eddig még nem tudtam egy kitárt szárnyú sas madarat képzelni, de ez inkább az én hibám lehet. A napokban ebben a csillagképben vadásztam kettős csillagra. Igaz, most nem egy előre megtervezett listán mentem végig, hanem csak úgy találomra ugráltam csillagról csillagra. A kész képek feldolgozása során találtam rá ezekre az érdekes legyező szerű alakzatot formáló csillagokra, melyeket most részeletesebben megvizsgálok.

Kitekintés a Tejútból, Janka emlékére

Ebben a cikkben kivételesen nem kettős csillagokról lesz szó. Elhagyom a jó öreg galaxisunkat, a Tejutat, és átnézek kicsit a "szomszédba". A Vadászebek (Canes Venatici) csillagképbe látogatok el, ahol több érdekes, úgynevezett mélyég objektum látható. Ebből egy különösen érdekes, amelyet az amatőr csillagászok M 51, vagy Örvény-köd néven ismernek, hivatalos neve pedig az NGC 5194. Vezető kép az Ökörhajcsár és a Vadászebek csillagképek ábrázolása egy 1825-ös atlaszból. Forrás: Wikipédia.

Június hónap Napjai

Amióta a Seestar kis távcsövet rendszeresen használom, a napészlelés (is) nagyon leegyszerűsödött, amennyiben megelégszik az egyszeri műkedvelő csillagász a teljes korongfelvételekkel. Ezeken is nagyon szépen lehet látni az éppen aktuális napfolt helyzetet, meg lehet számolni a csoportokat és foltokat. Ha rendszeresen, mondjuk napi 15-20 percet szán rá az ember a napmegfigyelésre, hónap végére impozáns anyag gyűlik össze az archívumában. Ezen a blogon immáron harmadik alkalommal foglalom össze a Napról szóló megfigyeléseimet. 

Az Északi Korona ékköve

 

Az Északi Korona egy szép félkör alakú csillagkép, mely e poszt írásakor a esténként a zenitben látható. A magyar csillagregékben Szűz Mária esküvői koszorúját jelképezi, a görög mondavilágban Ariadné koronájaként került az égre. Látványos mélyég objektumokat nem tartalmaz ez a kis területű csillagkép, talán ezért sem igazán népszerű az amatőrcsillagászok körében. Viszont érdekes kettőscsillagokban bővelkedik. Én egy éjszaka 28 párt vadásztam le a kis Seestar komplex műszeremmel. Így akadtam rá arra a látványos kettős illetve négy csillagból álló rendszerre, melyet most bővebben ismertetni fogok. A vezető képet az AI alkotta meg. 

Kirándulás a déli égbolton

A déli égbolt számtalan csodás látványt rejt, melyeket mi itt Közép Európából meg sem pillanthatunk. Hacsak nem utazunk el az egyenlítő alá, vagy - ami azért olcsóbb megoldás - bérelhetünk távcsőidőt valamelyik déli féltekén elhelyezkedő robottávcsövön. Ez utóbbi választottam én is, bár az első megoldást kalandosabbnak tartom. Az ausztráliai Siding Springben levő 12,5" RCOS távcsővel készítettem képeket a Skorpió csillagkép azon vidékéről, ahol a skorpió farka /fullánkja/ kanyarodik vissza. Itt a találtam a cikkben részletezendő négy csillagból álló rendszert. A vezető képen a Skorpió csillagkép látható.

Májusi Napok

 

Májusban egyetlen és központi csillagunk rendkívüli aktivitást mutatott. Szerencsére szinte naponta tudtam róla képeket készíteni a Seestar S50 komplex, kis műszeremmel. Egyébként ez a poszt is bizonyítja, hogy értékelhető csillagászati megfigyeléseket lehet csinálni ezzel, a sokak részéről lesajnált kis műszerrel, hiszen legfontosabb a rendszeresség. Az pedig külön öröm, hogy a napvideók készítése kb. 10-15 percet vesz igénybe a "kipakolással", beállítással és felvételezéssel egyetemben. Ez nagy segítség olyannak, mint én is, aki nem rendelkezik saját obszervatóriummal. 

Kettő érdekes rendszer egy helyen

A minap az Ökörhajcsár (Bootes) csillagképben kutakodtam, mikor ez egyik képsorozaton rátaláltam erre a két érdekes, különleges több csillagból álló rendszerre, Mivel jócskán eltérnek egy tipikus kettőscsillagtól, úgy gondoltam érdemes bővebben ismertetni őket e blog hasábjain.