Holdunk délnyugati
felének egyik látványos képződménye a Gassendi kráter, amely a Mare Humorum
(Nedvesség tengere) északi partján található a síkság és a környező felföld
határán. Ez egy 110 km átmérőjű becsapódási kráter.
Megfigyelni az első negyed utáni 3. naptól lehet és már egy 5 cm-es
távcsőben is szép látványt nyújt. Az okulárba szemlélve kinézete és elhelyezkedése
engem egy, a tenger bejáratát őrző középkori erődre emlékezet. Látványa és
nagysága miatt a holdészlelők egyik kedvenc célpontja. Az idén februárban
készített fényképeimen így néz ki a Mare Humorum és a Gassendi kráter.
 |
| Mare Humorum 2019.02.16-án. Kattintásra nagyítható. |
 |
| A Gassendi kráter közelebbről, 2019.02.16-án készült képen. Kattintásra nagyítható. |
 |
| Gassendi kráter az Apolló 16 felvételén. Kép forrása NASA. Kattintásra nagyítható |
 |
| Gassendi kráter a japán Kaguya szonda felvételén. Kép forrása: JAXA. Kattintásra nagyítható. |
Keletkezése 3,8-3,9
milliárd évre tehető, ami a Hold késő imbriumi időszakának felel meg. Ebben a
korszakban a holdkéreg alatti olvadt bazalt láva elöntötte és feltöltötte a medencéket, létrehozva a ma tengereknek nevezett hatalmas síkságokat. A Naprendszerben ekkorra már véget ért az ún. késői
nehéz bombázás (nagy égitestek becsapódásának) kora, a Földön a lehűlt kéreg
lehetővé tette a kontinensek kialakulását és ezzel együtt az élet kezdetét. Sajnos
ebből a korszakból vagy nincsen vagy nagyon kevés a geológiai bizonyíték,
ezért is fontos a hasonló korú holdi objektumok tanulmányozása.
 |
| A világos barna a késő imbriumi időszak, a sárga a kopernikuszi időszak kőzeteit jelzi. Kattintásra nagyítható. |
A kráter mai kinézete
magán viseli e geológiailag igen mozgalmas időszak nyomait. A közel kör alakú
krátert a Humorum medence kialakulása során a bazalt láva elöntötte és
feltöltötte. Ennek következtében a kráter falai elvesztették belső teraszos
jellegüket, a befolyó láva a kráter déli falait erősen erodálta, ezért itt csak kb. 200 m-re emelkednek ki a síkságból. A felszínre került kihűlő láva erősen
töredezve szilárdult meg, így a kráter mai alját keskeny, mély rianások szabdalják.
A holdi kráterekre jellemző központi csúcs itt három hegyből áll, melyek
félkörben helyezkednek el és a feltöltés ellenére is 1200 m magasságba
nyúlnak. A keleti és főleg az északi kráterfal viszonylag épségben maradt fent,
itt a magasság elérheti a 2000 m-t is. A Gassendi északi falába már jóval
később, a holdi időskálán az 1,1 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig
is tartó ún. Kopernikuszi korszakban jött létre a Gassendi A-nak nevezett kráter,
amely közel egyidős a Tycho kráterrel, amelyről korábban már írtam. A
becsapódó test egy 33 km átmérőjű, és jó 3000 m mély sebet ütött a fennsíkban. Az alábbi képen jól kivehetőek a kráter alját szabdaló rianások, a félkör alakú központi csúcs és az erodált kráterfalak.
 |
| A Gassendi kráterről 2019.02.16-án 5X fókusznyújtással készült kép . Kattintásra nagyítható |
A környék nem tartalmaz
látványosan magas hegyeket, amint a következő képen is látható. A Humorum
medence és a Gassendi kráter alja közel azonos magasságban, helyesebben inkább
mélységben fekszik, kb. -2000 m-re a holdi "tengerszinttől". A
medencét övező felföld is inkább simának nevezhető, ott sincsenek kiugró
hegyek, a Mare Humorumot 1000-2000 m magasságban veszik körül.
 |
| Magassági viszonyok a Kaguya mérései alapján. Kattintásra nagyítható. |
A kráter már feltűnik a
korai holdtérképeken is, így pl. Cassini 1679-es térképén is. Igaz ábrázolása jó pár fokkal eltér eredeti helyétől.
 |
| Cassini holdtérképén a Gassendi kráter. Kattintásra nagyítható. |
Többféle elnevezése
ismert. 1645-ben kiadott holdtérképén Langrenus holland csillagász és térképész
Annulus Neptuni (Neptun gyűrűi) néven ábrázolja a Gassendi és Gassendi A krátereket.
Johannes Hevelius lengyel csillagász és holdtérképész 1647-es Selenographia, sive Lunae
descriptio (Szelenogafia, avagy a Hold leírása) című munkájában Mons Cataractes
(Vízesések hegye) néven említi. Mai nevét Riccioli olasz jezsuita csillagásztól
kapta 1651-ben, amelyet a IAU 1935-ben megerősített, így azóta hivatalosan a kráter
neve Gassendi.
 |
| Pierre Gassend (1592-1655) |
Az olaszos hangzású név igazából Pierre Gassend francia csillagászra utal, amely nevének a korban szokásos latin
átirata. A XVII. században élt tudós igen sokoldalú tevékenységet folytatott, a filozófia, matematika és a csillagászat terén is alkotott. Például Kepler számításai alapján első ízben
figyelte meg távcsővel 1631-ben a Merkúr bolygó Nap előtti elvonulását, továbbá foglalkozott Galilei tanításaival, kiadta Kopernikusz és Tycho Brache műveit.
Érdekesség még, hogy a Gassendi kráter volt az Apolló 18 kijelölt leszállási zónája, de sajnos ezt a küldetést anyagi okokból törölte a NASA. A törölt Apolló küldetésekről Földvári István Zoltán kolléga bővebben ír blogjában.
Források:
A. Rückl: A Hold atlasza Geobook 2012.
A NASA honlapja
A JAXA Kaguya szonda honlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése