Az idei évre egy teljes és egy részleges fogyatkozás volt várható. Mivel mindkettőt megfigyeltem így most számolok be az élményeimről. A Holdfogyatkozás hátteréről ebben a bejegyzésben írok.
A teljes Holdfogyatkozás január 21-én volt. Az előrejelzés szerint 03:30-kor kezdődik és a totalitás, vagy is amikor a Hold teljesen belép a földárnyékba, hajnali 5:41-kor következik be. Ekkorra a Hold már erősen a nyugati égen fog tartózkodni, ezért olyan helyet kerestem, ahol szépen rá tudok látni, még városi körülmények között is. Így esett a választásom a Palkovics padra, mely az esztergomi Duna parton áll. Hajnalban ki is települtem távcsővel és fényképezőgéppel, aztán egyre növekvő záridőkkel lőttem a sorozatokat az egyre jobban elhalványuló, vöröslő holdkorongról. Amíg lehetett szabad szemmel gyönyörködtem az égi színjátékban, és közben nem zavart az ébredő város zaja és fényei. Mire a totalitás látványát kiélvezhettem volna, a lenyugvó Hold teljesen elmerült a szemközti Párkány városa feletti porfelhőben. Összességében az eleje szép volt, sajnos a teljességet már nem igazán láttam. Gyakorlatilag egy db értékelhető kép készült.
A nyári részleges fogyatkozást július 16-ra jelezte előre a Csillagászati Évkönyv. Érdekességként jegyzem meg, hogy 50 éve, 1969-ben ezen a napon indult útnak az Apolló 11 űrhajó, hogy 4 nappal később Neil Armstrong első emberként lépjen egy idegen égitest felszínére. Így is mondhatnám, hogy a holdraszállás évfordulóját a Hold egy részleges fogyatkozással "ünnepelte".
Az előrejelzés szerint röviddel holdkelte után kezdődik a jelenség. Először 20:43-kor a félárnyék fogja érinteni a felszínt, majd egyre jobban láthatóvá válik a földárnyék, amely 23:30-kor takarja el a Hold korongjának több, mint 60%-t.
Mire megláttam a Holdat, vagyis felemelkedett a Szamár hegy és a környező növényzet fölé, már jócskán zajlott a fogyatkozás. Különös, természetfeletti látvány volt, ahogy a nyugati feléből "hiányzott" egy jó nagy darab, mintha valami kiharapta volna. Nem véletlen féltek ettől a jelenségtől a régvolt emberek. Pl. a szlávok szerint farkasember harapdálja, tépi szét ilyenkor a Holdat, de szinte minden ókori és természeti nép valami rossz előjelének tekintette a jelenséget. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Bartha Lajos bácsi Nap- és Holdfogyatkozások a történelemben című cikkét.
Az első képet 22:29-kor készítettem, és innentől kezdve kb. két percenként készült egy kép. Mindenképpen szerettem volna egy felszínközelit is az árnyékos, illetve fényárnyékos megvilágításban. Ez utóbbi jött össze, az ASI kamerával.
Érdekes volt megfigyelni a fény változását. Természetesen a telihold megszokott fényénél kisebb volt, de még így is látszottak a fák árnyékai, még a maximum idején is jóval világosabb volt a környezet és az égbolt, mint bármely kezdeti holdfázis idején. A környezeti hangokból úgy ítéltem meg, hogy az élővilágra nem volt hatással a fogyatkozás. Az éjszakai állatok ugyanúgy mozogtak, tevékenykedtek a közeli csalitosokban, mint máskor. Janka (észlelő)kutya is nyugodtan szunyókált a távcső mellett.
És most következzen a képes beszámoló:
A következő képek Nikon D300 vázzal készültek a távcső primer fókuszában.
Jövőre négy félárnyékos fogyatkozás lesz, melyből kettőt a január 10-it és a június 5-it megfigyelhetjük a Kárpát-medencéből.
A teljes Holdfogyatkozás január 21-én volt. Az előrejelzés szerint 03:30-kor kezdődik és a totalitás, vagy is amikor a Hold teljesen belép a földárnyékba, hajnali 5:41-kor következik be. Ekkorra a Hold már erősen a nyugati égen fog tartózkodni, ezért olyan helyet kerestem, ahol szépen rá tudok látni, még városi körülmények között is. Így esett a választásom a Palkovics padra, mely az esztergomi Duna parton áll. Hajnalban ki is települtem távcsővel és fényképezőgéppel, aztán egyre növekvő záridőkkel lőttem a sorozatokat az egyre jobban elhalványuló, vöröslő holdkorongról. Amíg lehetett szabad szemmel gyönyörködtem az égi színjátékban, és közben nem zavart az ébredő város zaja és fényei. Mire a totalitás látványát kiélvezhettem volna, a lenyugvó Hold teljesen elmerült a szemközti Párkány városa feletti porfelhőben. Összességében az eleje szép volt, sajnos a teljességet már nem igazán láttam. Gyakorlatilag egy db értékelhető kép készült.
 |
| A totalitás idején készült kép. Ekkor a Hold szabad szemmel alig látszott, belemerült a Párkány feletti porrétegbe. |
A nyári részleges fogyatkozást július 16-ra jelezte előre a Csillagászati Évkönyv. Érdekességként jegyzem meg, hogy 50 éve, 1969-ben ezen a napon indult útnak az Apolló 11 űrhajó, hogy 4 nappal később Neil Armstrong első emberként lépjen egy idegen égitest felszínére. Így is mondhatnám, hogy a holdraszállás évfordulóját a Hold egy részleges fogyatkozással "ünnepelte".
Az előrejelzés szerint röviddel holdkelte után kezdődik a jelenség. Először 20:43-kor a félárnyék fogja érinteni a felszínt, majd egyre jobban láthatóvá válik a földárnyék, amely 23:30-kor takarja el a Hold korongjának több, mint 60%-t.
Mire megláttam a Holdat, vagyis felemelkedett a Szamár hegy és a környező növényzet fölé, már jócskán zajlott a fogyatkozás. Különös, természetfeletti látvány volt, ahogy a nyugati feléből "hiányzott" egy jó nagy darab, mintha valami kiharapta volna. Nem véletlen féltek ettől a jelenségtől a régvolt emberek. Pl. a szlávok szerint farkasember harapdálja, tépi szét ilyenkor a Holdat, de szinte minden ókori és természeti nép valami rossz előjelének tekintette a jelenséget. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Bartha Lajos bácsi Nap- és Holdfogyatkozások a történelemben című cikkét.
Az első képet 22:29-kor készítettem, és innentől kezdve kb. két percenként készült egy kép. Mindenképpen szerettem volna egy felszínközelit is az árnyékos, illetve fényárnyékos megvilágításban. Ez utóbbi jött össze, az ASI kamerával.
Érdekes volt megfigyelni a fény változását. Természetesen a telihold megszokott fényénél kisebb volt, de még így is látszottak a fák árnyékai, még a maximum idején is jóval világosabb volt a környezet és az égbolt, mint bármely kezdeti holdfázis idején. A környezeti hangokból úgy ítéltem meg, hogy az élővilágra nem volt hatással a fogyatkozás. Az éjszakai állatok ugyanúgy mozogtak, tevékenykedtek a közeli csalitosokban, mint máskor. Janka (észlelő)kutya is nyugodtan szunyókált a távcső mellett.
És most következzen a képes beszámoló:
 |
| A felszínt a félárnyék festi vörösre. A Tycho kráter és sugarai azért szépen látszanak. ASI 120 MC kamerával készült kép. |
A következő képek Nikon D300 vázzal készültek a távcső primer fókuszában.
 |
| Mindenképpen szerettem volna egy színes, holdfogyatkozós fotót készíteni. |
 |
| A fogyatkozásról készült kompozit kép. Az időpontok világidőben. |
 |
| Azért ez a fogyatkozás sem zajlott le felhőmentesen. 22:35-től kb. 10 percig vonult át egy felhőzet a Hold előtt. |
Az elkészült képekből összeállítottam egy videót, ami két óra eseményét fél percben sűrítve mutatja be.
Jövőre négy félárnyékos fogyatkozás lesz, melyből kettőt a január 10-it és a június 5-it megfigyelhetjük a Kárpát-medencéből.
Szamosvári minőség, köszönjük! :)
VálaszTörlés