A Fiastyúk kettős csillagai

Egy csillaghalmazban az ember nem tud eldobni egy képzeletbeli követ úgy, hogy az ne találjon el legalább egy kettős csillagot. Nos ilyen a helyzet az M45 halamzaban is. Ennek népi neve  Fiastyúk, de hívják Pleiádoknak is, a görög mitológia után. Ez a nyílthalmaz a téli égbolt egyik legfeltűnőbb alakzata. Már több alkalommal került távcsövem látómezöjébe, ezen megfigyelések egyikéről korábban már megemlékeztem ebben a blogban. Ekkor még nem vizsgáltam kettős csillagait, de ötlet szinten mindig is motoszkált bennem. Nos, jó pár év telt el, hogy az ötlet valósággá váljon. Ebben a bejegyzésben a Fiastyúk nem minden kettős rendszerét ismertetem, csak a látványosabbakat fogom megemlíteni.

Elöljáróban meg kell említenem, hogy régóta töröm a fejem, hogyan tudok pontos méréseket végezni a kettősökön. Végre találtam megoldást az AstroimageJ szoftver képében. Ez a kis program nem csak a képfeldolgozásban nyújt segítséget (dark, bias, flat kivonás, stb.), de asztrometriai méréseket is lehet végezni a képeken. Később egy bővebb ismertetőt írok róla tapasztalataim alapján. Röviden a mérési metódusról most csak annyit jegyzek meg, hogy képenként végeztem el az adott mérést, majd az eredményeket átlagoltam. 

Az M45-ről az iTelescope T20 számú távcsövével készítettem 6 db képet 300 s. integrációs idővel, L szűrővel. A távcső és a kamera paraméterei elérhetőek az előbbi linken. Nem volt célom színes kép, és művészi asztrofotó készítése, hanem csak a méréseimhez megfelelő képeket akartam készíteni. A lenti ábrán a végleges kép látható, bejelölve rajta az azonosított és kimért kettős csillagokat.

A Fiastyúk általam beazonosított és kimért kettősei. 

Ebben a bejegyzésben elsősorban a csillagok nevére fogok hivatkozni és nem valamelyik katalógus számára. A Fiastyúk idegen neve Pleiádok. A monda szerint ők Atlasz És Pleione nimfa lányai voltak, a hét nővér, akiket Orion üldöz szerelmével, de Zeusz bika képében védi őket. Ezt a jelenetet láthatjuk minden téli éjszakán az égbolton.

A Bika védi a Hét nővért.

Az M 45 halmaz legfényesebb csillaga az Alcyone tulajdonképpen 8 tagból álló többes rendszer. A rendszer főcsillaga egy fiatal, kb. 100 millió éves kék óriás, ami 440 fényévre van tőlünk. A tömege hatszor nagyobb, sugara pedig tízszerese a központi csillagunknak. Azért, hogy az összehasonlítás szemléletesebb legyen késztettem egy rajzot.

Alcyone és a Nap méretbeli összehasonlítása. 

A fényképen az Alcyone rendszer minden tagját sikerült azonosítanom és megjelölnöm.

Az Alcyone rendszere.

A méréseim alapján az alábbi eredményeket kaptam a tagokról:

Tagok	Pozíciószög (°)	Szögtávolság (")
AB	289,5	116,1
AC	311,4	180,9
AD	295,4	188,5
AE	233,0	79,2
AF	232,8	142,9
AG	52,9	195,6
AH	44,2	219,0

Megjegyzés: itt még nem mértem fényességeket, ezért hiányzik a táblázatból.

A Pleiádok halmaz két "kezdő" csillaga a a mondabeli nővérek szüleiről kapta nevét. A jobb oldali az Atlasz, ami egy nagyon szép kilenc csillagból álló rendszer. Az Atlasz 431 fényévre van tőlünk és jóval kisebb, mint az Alcyone, de még így is sugara kétszerese a Napunkénak. Szintén fiatal kék óriás csillag. 

Az Atlasz rendszere. Jobbra a Pleione látható.

A következőket jegyeztem fel erről a rendszerről: "Az M 45 halmaz kezdő ikercsillagainak bal oldali, déli tagja. Atlasz, a Hét Nővér apja. Északra tőle Pleione a nővérek anyja. Az Atlasz gyönyörű kilenc csillagból álló többesrendszer.

Az AB tag azonosítása könnyen ment, számomra egyértelmű volt. 
A C tag is egyértelmű volt, hisz az Atlasz fényében bújik meg.
A WDS utolsó 2011-es adatával összevetve a csillag kb. 1 ívmásodpercet mozdult el.
A D tag már nehezebben ment, de ez is egy kettős tagja. (Erről később)
Az E tagról nem gondoltam volna, hogy ide tartozik, már messze van.
Az F tagot is háttércsillagnak gondoltam.
A G tag az előbbivel ellentétes irányban van, és szintét háttércsillagnak gondoltam.
A H tagról sejtettem, hogy ide tartozik, hiszen a C-hez hasonlóan bújik el a főcsillag fényében, csak az ellentétes oldalon.
Mint említettem a D tag egy szoros kettősnek néz ki a képen. És így is van, ez az I tag. 
Ez utóbbi páros mérése nehéz volt, hiszen alig két-két pixelt foglalnak el a képen."

Az mérési adataimat az alábbi táblázatban foglaltam össze:

Tag	Pozíciószög (°)	Szögtávolság (")	Fényességkülönbség
AB	286,3	95,9	9,6
AC	34,6	50,6	11,4
AD	60,8	111,6	10,5
AE	241,1	153,0	9,1
AF	191,6	153,0	9,1
AG	124,5	171,3	9,0
AH	158,9	65,5	12,4
DI	124,0	7,0	0,7

Az Atlasz szomszédja azért nem ennyire népes, csak öt csillagból áll. Pleione a monda szerint a hét nővér anyja volt, mellesleg első csillagatlaszom is róla kapta nevét. 

A Pleione rendszere, balra az Atlasz.

A tagok azonosítása itt könnyen ment, a mérésekkel sem volt semmi baj.

Tag	Pozíciószög (°)	Szögtávolság (")	Fényességkülönbség
AB	226,5	167,0	6,9
AC	274,9	223,4	6,6
AD	65,2	144,9	9,2
AE	75,5	99,0	9,7

Az Alcyone alatti csillag a Merope, mely rejtélyesen egy hatalmas porködbe burkolódzik be, mint a halmaz többi csillaga, de itt a legsűrűbb a köd, oly annyira, hogy külön katalógus számot is kapott IC 349 számon. E köd miatt szeretik az asztrofotósok ezt a halmazt. Nagyon szép fotók készíthetők róla. 

A Merope a napunknál négyszer nehezebb és ötször nagyobb csillag. Szintén kék óriás. Kora megegyezik többi nővérével. Távolsága 380 fényév.  

A Merope és kisérői.

A ködben két igen halvány és ennek megfelelően jóval kisebb kisérője van ennek a csillagnak. Ezek azonosítása és kimérése nem jelentett gondot.

Tag	Pozíciószög (°)	Szögtávolság (")	Fényességkülönbség
AB	180,3	108,1	10,3
AC	336,6	149,5	8,8

Tovább haladva a halmazban a Merope szomszédjához érkezünk. Az Elektra a halmaz harmadik legfényesebb csillaga, szintén egy szép többes rendszer. A tőlünk 400 fényévre levő csillag hatszor nagyobb a napunknál. Ez is kék óriás és nővérihez hasonlóan köd veszi körül.

Az Elektra és kísérői.

A tagok azonosítása és kimérése itt sem jelentett semmi gondot.

Tag	Pozíciószög (°)	Szögtávolság (")	Fényességkülönbség
AB	143,7	96,7	9,3
AC	121,3	140,4	10,0
AD	193,7	215,0	7,3
AE	345,1	188,4	7,8

Az Elektra után a halmaz negyedik legfényesebb csillaga a felső szomszédja a Maia. Ez a csillag is a kék óriások családjába tartozik. Távolsága 380 fényév, négyszer akkora, mint a mi Napunk. Testvéreitől eltérően csak egy kísérője van, főbb nevezetessége inkább a környezetében található fényes köd.

A Maia és egy szem társa.

Tag	Pozíciószög (°)	Szögtávolság (")	Fényességkülönbség
AB	71,97	112,46	9,45

A Fiastyúk csillagai közötti képzeletbeli utazásunk utolsó állomása az Asterope. A halmaz szélén található két csillagot jelöli a név. Ezt, illetve ezeket már szabad szemmel nehezen lehet megpillantani, mert a láthatóság határán vannak. Távcsőben viszont szépen látszanak. A két csillag egy öt csillagból álló rendszer legfényesebb tagjai.

Az Asterope tőlünk 431 fényévre van, tömege háromszorosa a Napunkénak, de százszor fényesebb annál. 

Az Asterope rendszer tagjai.

Erről a rendszerről az alábbiakat jegyeztem fel: "Ez egy nagyon szép 5 tagból álló többes rendszer, amely 3 felfedező nevéhez fűződik. A Maiától ÉÉK-re található 5 ívpercre. A tagok egy trapézt rajzolnak ki. Az AB tag fényessége közel azonos. A katalógusba HJL 1026 néven került be. Az AD tag látványos fényrendkülönbséggel látszik. A katalógusba HL12 néven került be. A BC tag szintén nagyon nagy fényességkülönbséggel rendelkezik. A katalógusba HL14 kóddal került be. A C tagot nehezen azonosítottam a képen. Szinte pixelig kellett kinagyítani. A DE tag megint közel azonos fényességű. Ez utóbbi POU 309 jelzést kapta a WDS-ben."

HJL névkód J.L.Halbwachs kortárs francia csillagászt rejti, a HL névkód pedig Asaph Hall XIX. századi amerikai csillagászé, a POU névkód alatt M.A.Porteau francia csillagász értendő.

Tag	Pozíciószög (°)	Szögtávolság (")	Fényességkülönbség
AB	129,8	149,6	0,7
AD	73,9	170,2	6,9
BC	269,3	51,7	8,7
DE	161,6	17,3	0,3

A Fiastyúk kettősei közötti képzeletbeli utazás végére értem. Ebben a bejegyzésben csak a halmazt alkotó főbb csillagokat említettem meg, de ezeknél jóval több kettős és/vagy többes rendszert rejt a Fiastyúk.