Deep Impact vagy Armageddon

Ez a bejegyzés kicsit más, mint az eddigiek, leginkább egy elképzelt katasztrófa hatását igyekszem bemutatni. Gyakran bukkannak fel ugyanis a bulvár sajtóban olyan drámai hírek, amelyek szerint "Aszteroida száguld megállíthatatlanul a Föld felé, figyelmeztetett a NASA". Általában elég sok kattintásszámot érnek el, de az olvasók nagy többsége el sem tudja képzelni, mi történne akkor ha egy ilyen égitest ténylegesen becsapódna.  Nézzük meg egy szimulációban!

A Föld 4 milliárd éves története során számos alkalommal történ olyan becsapódási esemény, amely a flórára és a faunára is végzetes hatást gyakorolt. Ilyen volt az a híres 65 millió évvel ezelőtti becsapódás, amely véget vetett a dínók uralmának, és a planéta történetének egyik legnagyobb kihalási hullámát indította el, vagy a XX. század eleji Tunguzka esemény, ahol csak a környék élővilága szenvedett kárt, viszont még Európában is érezhető volt a hatása. De a közelmúltban, 2013-ban, az oroszországi Cseljabinszk városa mellett érte el e felszínt egy kisebb égitest. Itt már a hanghatás következtében összetörő üvegszilánkok számos embert is megsebesítettek. 

Hazánk legeredményesebb kisbolygó ás üstökösvadásza, Sárneczky Krisztián a Piszkés tetői távcső segítségével már három olyan égitestet talált, amely  felfedezését követően pár órán belül be is csapódott. A legutóbbi, januárban, Berlin közelében ért földet és darabjait meg is találták.

Szerencsénkre a Föld közelében nincsen olyan égitest, amely veszélyeztetné a bolygót. Viszont találtam egy érdekes weboldalt, ahol bárki modellezheti egy tetszőleges égitest becsapódásának következményeit. Úgy döntöttem, hogy szimulációmban szülővárosomat, Esztergomot, fogom elpusztítani. Előre is bocsánatot kérek. Az impaktor égitestnek egy 100 m átmérőjű vas aszteroidát választottam, amely 17 km/s (3600 km/h) sebességgel, 45°-os szögben érné el a város főterét. 

A becsapódás helye.

 

A becsapódás pillanata.

A kráter helye.

A választott égitest nem túl nagy, de nem is túl kicsi, mivel ezek még elégnének a légkörben. Egy átlagos kisbolygó amely milliószámra található a kisbolygóövben. Azaz egy kis városhoz, kis aszteroida dukál. De ahhoz már elég nagy, hogy a földi légkör már ne tudja kivédeni a katasztrófát. A becsapódás így is iszonyatos energiákat szabadítana fel és elképzelhetetlen rombolást okozna. 

Nézzük a következményeket:

A becsapódás pillanatában egy 542 m széles és 115 méter mély kráter jönne létre a város szívében, ezzel együtt az itt levő épületek és lakóik nyomtalanul eltűnnének. Ha ez az égitest valamelyik óceánba csapódna, akkor egy 208 m magas cunami indulna pusztító útjára. A becsapódás 45 megtonna TNT energiáját szabadítaná fel. Összehasonlításként Hirosimát egy 21 kilotonnás bomba döntötte romba! Ez nagyobb energia, mint ami az 1883 évi Krakatau robbanás során keletkezett.

Ez az energia első sorban iszonyatos erejű lökéshullámot generálna, amely 16 km-en belül minden épületet elpusztítana, így Esztergom és a szomszédos Párkány is eltűnne a föld színéről, de még 22 km-es körben összedölnének a házak. 

A lökéshullám pusztításának körzete.

De a becsapódás nagyon erős légmozgást is elindítana. Az új kráter 5 km-es körzetében a Jupiteren tomboló viharoknál sokkal erősebb szelet érzékelhetnénk, ha még életben lennénk. 14 km-re ez a vihar már "csak" egy F5-ös tornádó méretűre "szelídülne", ami elég ahhoz, hogy a még álló épületeket a földdel tegye egyenlővé. 24 km-es körön belül pedig az összes fát kidöntené.

A léglökés pusztítási körzete.

Tunguzka esemény pusztításának nyoma az erdőn. A fénykép 20 évvel a becsapódás után készült.

A szimulációból is jól látszik, hogy egy 100 m-es test becsapódása mekkora pusztítást tudna véghez vinni, gyakorlatilag Esztergom és Párkány teljesen eltűnne, de a környező települések sem járnának jobban, talán Lábatlan és Visegrád úszná csak meg, ahol van esély a romok újjáépítésére és az élet újra kezdésére. Áldozatokról direkt nem írtam, ennek nagyságának becslését az Olvasó fantáziájára bízom. Annyit elárulok, hogy százezres nagyságrendben kell gondolkodni.

Szerencsére az ehhez hasonló becsapódási események valószínűsége nagyon kicsi, átlagban 160-200 évente történhet meg, ami nem jelenti azt, hogy meg is történik. Jelenleg bolygónkra legnagyobb veszélyt nem egy kozmikus látogató, hanem az emberiség és az általa felhalmozott tömegpusztító fegyverek jelentik.