Márciusi napok

Az utóbbi hetekben ismét visszatértem egy régi kedvenc szokásomhoz: a rendszeres napmegfigyelésekhez. A márciusi hónap során már annyi észlelés gyűlt össze, hogy érdemesnek tartom egy rövidebb összegzést készíteni róluk. A téli időszakban sajnos kevesebb lehetőségem nyílt a Nap tanulmányozására – egyrészt a Nap alacsony égi helyzete nem kedvezett a megfigyelésekhez az észlelőhelyemről, másrészt pedig figyelmem jelentős részét a kettőscsillagok világa kötötte le. Most azonban újra előtérbe került központi csillagunk, amely ezúttal is tartogatott számomra érdekességeket. Lássuk hát, mit is mutatott márciusban a Nap arca!

Egyutcás falu a Galaxisban- NGC 2169

A galaxisunk népesebb nyílthalmazait nagyvárosokhoz hasonlíthatjuk: nyüzsgő, zsúfolt és fényes helyek, ahol számtalan csillag szoros közösségben osztozik az égen. Az NGC 2169 ezzel szemben egy szerény, kevésbé ismert, ám annál különlegesebb csillaghalmaz. Ha hasonlatot keresünk, leginkább egy egyutcás falura emlékeztet, amely az Orion, az égi vadász jobb csuklójánál szerénykedik. Az Orion területe tele van ikonikus objektumokkal, és bár az Orion-köd szinte minden nap szembejön az emberrel a közösségi médiában, az NGC 2169 sokkal ritkábban kerül reflektorfénybe. Éppen ezért fontos, hogy más, kevésbé ismert, de érdekes célpontokat is megvizsgáljunk.

Fényességmérés AstroimageJ szoftverrel

Ebben a bejegyzésben az AstroimageJ egyik hasznos funkcióját, a fényességmérést fogom bemutatni, amely segít  többek között a kettőscsillagok és változócsillagok vizsgálatában. A csillagászati képalkotás számomra mindig is a megfigyelés egyik eszköze volt, akárcsak egykor a rajzolás. Az asztrofotózás során nem a látványos képek készítése motivál, hanem a mérésekből kinyerhető eredmények, legyen az két csillag pozíciója, vagy a képeken szereplő objektumok fényességének meghatározása. 

Lélek köd titkai

Ilyenkor, télvíz idején remek alkalom nyílik a Kassziopeia, dupla W-t formázó csillagképében található érdekes objektumok megfigyelésére. Itt található két nagy kiterjedésű köd, melyek csillagkeletkezési régiók is. Az asztrofotósok kedvenc célpontjai, számtalan jobbnál jobb kép született már róluk. Ezek a Szív köd és a tőle nem messze látható Lélek köd, avagy hivatalosan az IC 1805 és IC 1848. Az előző alakja tényleg hasonlít egy sematikus szív ábrához, az utóbbi viszont...., nem is tudom a léleknek milyen alakja lehet? De most nem ez a fontos! Az IC 1848 jelzésű köd keleti felében két csillagrendszert láthatunk egymás közelében. Ebben a cikkben a sok érdekességet tartogató egyik rendszerről lesz szó.