Miki egér az Andromédában

 

Az Androméda csillagkép leghíresebb objektuma az Androméda köd névre hallgató szomszéd galaxis, de számtalan érdekes kettős, illetve többes csillagrendszert is rejtezik itt. Ebben a bejegyzésben most az egyik 6 csillagból álló rendszert fogom részletesen ismertetni, aminek kinézete engem Miki egérre, a Disney ikonikus figurájára emlékeztetett, lásd a mellékelt DSS képet. Mellesleg idén ünnepli felfedezésének 100. évfordulóját.

Csillagrendszer planetáris köddel.

 

A Herschel név nagyon jól cseng a csillagászattal foglalkozók körében. William az Uránusz bolygó, megannyi mély ég objektum felfedezője, a kettős csillagászat elindítója és megalapozója. Munkáját folytatta fia, John, aki mind az északi, mind a déli égbolton figyelt meg és katalogizált számtalan kettős és többes rendszert. Ebben a cikkben az Androméda ködben található öt csillagból álló egyik rendszerével foglalkozom bővebben, melynek egyik érdekessége, hogy a rendszernek tagja egy mélyég objektum, egy planetáris köd, másik érdekessége, hogy további két tagot, amatőrcsillagász kollégánk, Berkó Ernő fedezett fel. 

Nyolc csillag egy rendszer?

A Vulpecula (Kis Róka) csillagképben található egy nagyon összetett, nyolc csillagból álló rendszer, ami a WDS 20331+2852 ES 507 néven található meg a WDS-ben. Ebben az írásban ide kalauzolom el az olvasót, hogy feltárhassuk a tag csillagok közötti kapcsolatokat. A fő kérdés, mint mindig, ha kettős csillagokról van szó, vajon milyen módon kapcsolódnak egymáshoz? Van-e közöttük gravitációs kapcsolódás, vagy csak egy irányban láthatók és ezért tűnnek egy rendszerhez tartozónak?

Legújabb hírek a Holdról

 

A kettős csillagokon kívül másik legkedvesebb égitestem hűséges kísérőnk a Hold. Ami megint az érdeklődés középpontjába került, miután ismételten emberes küldetés célpontja lesz. A városom főterén rendszeresen megtartott távcsöves bemutatók során a látogatók között is a legnépszerűbb, látványos felszíni alakzataival, hegyeivel, völgyeivel,  krátereivel. Személy szerint figyelemmel kísérem az ottani fejleményeket. Most két hírt osztok meg, egy jót és egy rosszat (vezető kép saját felvétel).

Két magyar amatőr egy rendszer

A Tejút sávjában, a Hattyú alatt található a Kis Róka (Vulpecula) csillagkép. Az augusztus ennek a csillagképnek ritkán észlelt kettős és többes rendszereinek újra mérésével telt számomra. E munka során bukkantam rá a WDS 19399+2447 (BKO 430) jelű párosra, amelyet amatőrtársunk Berkó Ernő fedezett fel 1997-ben.  A mérés után rájöttem, hogy ez a páros nem egy egyszerű kettős, hanem inkább öt csillagból álló rendszer. Így ez egy igazi magyar felfedezésű többes rendszer lehet. (A vezető kép csak illusztráció!)

Két előadás

Kivételesen most két videót osztok meg. Mindkettő "főszereplője" én lennék. Az első előadás 2022. november 12-én hangzott el az MCSE Csillagtanyáján, Lovasberényben. Ebben a robottávcsövek használatát taglalom bővebben kettős csillagász szempontból. A második videón az Távcsöves találkozón elhangzott előadás látható, a Tarjáni táborból. Itt már részletezem mi a szöszt is csinálok én.

A látszat néha csal

 

Avagy nem minden kettős, ami annak látszik! A kettős csillagok vizsgálatakor az egyszeri amatőr nagyon megörül, amikor a fényképein felfedez egy nagyon szorosnak látszó párost, illetve olyan krumpli szerű csillagalakkal találkozik, ahol csak egy egy dudor jelzi a feltételezett társ meglétét. Ebben az esetben biztosra meri venni a szemlélő, hogy itt egy fizikailag szorosan egymáshoz kötődő rendszert lát. Az esetek nagy többségében ez igaz is, de azért vannak kivételek is! Ebben a posztban kettő ilyet fogok ismertetni.