Szovjetek a Holdon

Egy kis történelmi visszatekintésre hívom az Olvasót ebben a cikkben. Az Esztergomi Csillagászati Hónap előadássorozatában a holdjáróról láthattunk és hallhattunk nagyszerű prezentációt Nagy Lászlótól. (Az előadás linkje a cikk alatt) Ennek során fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy mit is csinált a Szovjetunió a Holdon? Az űrverseny egyértelmű győztese az Egyesült Államok volt, az Apollo-11 küldetéssel, mely során első ízben lépett ember egy másik égitest felszínére. Ez az eredmény el is homályosította a másik nagyhatalom holdkutatási eredményeit. Gyermekként átéltem ezt a korszakot, de akkor is, akárcsak mostanában mindenki az emberes küldetésekről beszél. Kevés szó esik a szovjet holdszondákról. Ezt a hiányt szeretném pótolni. (Vezető képet AI segítségével hoztam létre).

Egy, eddig nem katalogizált többes rendszer

 

Amióta Galilei az ég felé fordította távcsövét, rengeteg mindent fedeztünk fel a csillagok világából. De minél többet tudunk, annál több ismeretlenre derül fény. Így van ez a kettőscsillagok világában is. A csillagok furcsa jószágok, nem szeretnek magukban fuzionálni. Vagy bolygórendszerekkel veszik körül magukat, vagy csillagtársulásokat, csillagrendszereket alkotnak. Becslések szerint a galaxis csillagjainak több, mint fele tartozik kettős, vagy többes rendszerhez. Ehhez képest a kettős csillagokat nyilvántartó Washington Double Star Catalog (WDS) kb 150 ezer bejegyzést tartalmaz. Van még mit felfedezni a kettős csillagok világában is! Nagyon sok csillag kering egymás körül odakünn a galaxis végtelenjében, anélkül, hogy tudnánk róluk. Most egy ilyen lehetséges többes rendszerről lesz szó. (A vezető képet AI-vel rajzoltam).

Miki egér az Andromédában

 

Az Androméda csillagkép leghíresebb objektuma az Androméda köd névre hallgató szomszéd galaxis, de számtalan érdekes kettős, illetve többes csillagrendszert is rejtezik itt. Ebben a bejegyzésben most az egyik 6 csillagból álló rendszert fogom részletesen ismertetni, aminek kinézete engem Miki egérre, a Disney ikonikus figurájára emlékeztetett, lásd a mellékelt DSS képet. Mellesleg idén ünnepli felfedezésének 100. évfordulóját.

Csillagrendszer planetáris köddel.

 

A Herschel név nagyon jól cseng a csillagászattal foglalkozók körében. William az Uránusz bolygó, megannyi mély ég objektum felfedezője, a kettős csillagászat elindítója és megalapozója. Munkáját folytatta fia, John, aki mind az északi, mind a déli égbolton figyelt meg és katalogizált számtalan kettős és többes rendszert. Ebben a cikkben az Androméda ködben található öt csillagból álló egyik rendszerével foglalkozom bővebben, melynek egyik érdekessége, hogy a rendszernek tagja egy mélyég objektum, egy planetáris köd, másik érdekessége, hogy további két tagot, amatőrcsillagász kollégánk, Berkó Ernő fedezett fel. 

Nyolc csillag egy rendszer?

A Vulpecula (Kis Róka) csillagképben található egy nagyon összetett, nyolc csillagból álló rendszer, ami a WDS 20331+2852 ES 507 néven található meg a WDS-ben. Ebben az írásban ide kalauzolom el az olvasót, hogy feltárhassuk a tag csillagok közötti kapcsolatokat. A fő kérdés, mint mindig, ha kettős csillagokról van szó, vajon milyen módon kapcsolódnak egymáshoz? Van-e közöttük gravitációs kapcsolódás, vagy csak egy irányban láthatók és ezért tűnnek egy rendszerhez tartozónak?

Legújabb hírek a Holdról

 

A kettős csillagokon kívül másik legkedvesebb égitestem hűséges kísérőnk a Hold. Ami megint az érdeklődés középpontjába került, miután ismételten emberes küldetés célpontja lesz. A városom főterén rendszeresen megtartott távcsöves bemutatók során a látogatók között is a legnépszerűbb, látványos felszíni alakzataival, hegyeivel, völgyeivel,  krátereivel. Személy szerint figyelemmel kísérem az ottani fejleményeket. Most két hírt osztok meg, egy jót és egy rosszat (vezető kép saját felvétel).

Két magyar amatőr egy rendszer

A Tejút sávjában, a Hattyú alatt található a Kis Róka (Vulpecula) csillagkép. Az augusztus ennek a csillagképnek ritkán észlelt kettős és többes rendszereinek újra mérésével telt számomra. E munka során bukkantam rá a WDS 19399+2447 (BKO 430) jelű párosra, amelyet amatőrtársunk Berkó Ernő fedezett fel 1997-ben.  A mérés után rájöttem, hogy ez a páros nem egy egyszerű kettős, hanem inkább öt csillagból álló rendszer. Így ez egy igazi magyar felfedezésű többes rendszer lehet. (A vezető kép csak illusztráció!)