Májusi Napok

 

Májusban egyetlen és központi csillagunk rendkívüli aktivitást mutatott. Szerencsére szinte naponta tudtam róla képeket készíteni a Seestar S50 komplex, kis műszeremmel. Egyébként ez a poszt is bizonyítja, hogy értékelhető csillagászati megfigyeléseket lehet csinálni ezzel, a sokak részéről lesajnált kis műszerrel, hiszen legfontosabb a rendszeresség. Az pedig külön öröm, hogy a napvideók készítése kb. 10-15 percet vesz igénybe a "kipakolással", beállítással és felvételezéssel egyetemben. Ez nagy segítség olyannak, mint én is, aki nem rendelkezik saját obszervatóriummal. 

Kettő érdekes rendszer egy helyen

A minap az Ökörhajcsár (Bootes) csillagképben kutakodtam, mikor ez egyik képsorozaton rátaláltam erre a két érdekes, különleges több csillagból álló rendszerre, Mivel jócskán eltérnek egy tipikus kettőscsillagtól, úgy gondoltam érdemes bővebben ismertetni őket e blog hasábjain. 

A Bootes félkereke - ismét

 

Nagyjából egy éve került nálam távcsővégre ez a nagyon érdekes, félkerék alakú többes rendszer, amely az Ökörhajcsár (Bootes) csillagkép északi területén található. Akkor készítettem róla egy részletes elemzést, melyet e blog hasábjain is közzétettem. A linkre kattintva olvasható az akkori megállapításom. Kíváncsiságból tegnap este (2024.05.22.) megint készítettem róluk képeket, azzal a megfontolással, hátha történt valami, ami megváltoztathatja az egy évvel ezelőtti álláspontomat a csillagokkal kapcsolatban. Spoiler! Igen, történt valami, ami kiderül a cikkből.

Az Izar

Tavasszal a déli égbolton tündököl az egyik legnagyobb kiterjedésű csillagkép az Ökörhajcsár, avagy Bootes. Az égi monda szerint vagy ő táncoltatja a Nagy Medvét, vagy két kutyájával űzi a Medvét.  Mindenesetre a régi csillagatlaszokban két kutyával ábrázolták a csillagképet, melynek második legfényesebb  csillaga az Izar, egy szép hármas rendszer. A főcsillag és szoros kísérője nagyszerű látványt nyújt a távcső látómezejében. Ebben a cikkben bővebben ismertetem ezeket a nem mindennapi csillagok alkotta rendszert.

Tapasztalatok a Seestarral

 

Február közepén érkezett meg hozzám a ZWO remek kis okostávcsöve, ami Seestar S50 névre hallgat. Azóta már több bevetésen volt nálam, ismerkedtem vele, teszteltem és nagyon elégedett voltam teljesítményével. Természetesen azért csodát nem kell tőle várni!  Ebben a cikkben röviden összefoglalom eddigi tapasztalataimat. A Seestarról korábban már megemlékeztem ebben és ebben a bejegyzésekben. Érdemes ezeket is átfutni.

Nap megfigyelések

Érdekes dolog kozmikus otthonunk egyetlen csillagát rendszeresen megfigyelni. Főleg manapság, ahogy közeledünk a jelenlegi napciklus maximumához. Még az előző napciklusban kezdtem el a rendszeres megfigyeléseket, ekkor tanultam meg a videókészítés és feldolgozás számomra elfogadható eredménnyel járó csínját-bínját. Ekkor még a nagy távcsővel, laptoppal, fényképezőgéppel és egyebekkel felszerelkezve készültek az észlelések. Most egyszerűsödött a dolog, csak a Seestart és egy tabletet használok. De nézzük is meg, hogy mi történt a Napon az eltelt másfél hónapban!

A LAD 1

 

A leglátványosabb tavaszi csillagkép az Oroszlán (Leo), amely azon ritka égi alakzatok közé tartozik, amelyekben első pillantásra fel lehet ismerni a névadót. Jelen esetben egy fekvő oroszlánt. Sok érdekes mélyég objektumnak ad otthont ez a csillagkép, de én most inkább egy ritkán észlelt hármas rendszert ismertetek, melynek van magyar, amatőrcsillagász vonatkozása. Konkrétan a rendszer C tagját Ladányi Tamás amatőrtársunk fedezte fel még 2000-ben.