Deep Impact vagy Armageddon

Ez a bejegyzés kicsit más, mint az eddigiek, leginkább egy elképzelt katasztrófa hatását igyekszem bemutatni. Gyakran bukkannak fel ugyanis a bulvár sajtóban olyan drámai hírek, amelyek szerint "Aszteroida száguld megállíthatatlanul a Föld felé, figyelmeztetett a NASA". Általában elég sok kattintásszámot érnek el, de az olvasók nagy többsége el sem tudja képzelni, mi történne akkor ha egy ilyen égitest ténylegesen becsapódna.  Nézzük meg egy szimulációban!

Az M 38 ékköve

 

Az M 38 kettőscsillagainak feldolgozása során került elém ez a különös, 16 csillagból álló rendszer, amelyet érdemesnek találtam arra, hogy külön is megemlékezzem e blog hasábjain. Tapasztalatom azt mutatja, hogy ez eddig megvizsgált nyílthalmazok közepe táján mindig található egy igen népes többes csillagrendszer, melynek tagjai általában fizikai kapcsolatban is állnak egymással. Azt hiszem az M 38-ban sikerült megtalálnom ezt az ominózus népes rendszert, de, mint látni fogjuk a fizikai kapcsolatok terén nem minden egyértelmű.

Az M37 kettőscsillagai

 

A Szekeres, avagy Auriga csillagkép ilyenkor télen az éjszaka első felében figyelhető meg, magasan a fejünk felett. Az égi ötszög többek között három, fényes nyílthalmazt is rejt, amelyeket M 36, M 37, M38 néven ismerünk. Tavaly december elején gondoltam egy merészet, és mindhárom halmazról készítettem képeket az Utahi-i 431 mm-es CDK műszerrel. Az volt a célom, hogy a halmazokban fellelhető kettős és többszörös rendszereket mérjem és elemezzem ki a Gaia asztrometriai műhold DR3 adatbázisa segítségével. Az M 36 nyílthalmazon viszonylag gyorsan átrágtam magam, ennek eredményéről itt írtam. Most kb. egy hónappal a képek elkészülte után végére értem az M 37 halmaznak is. 

Az Orion feje

 

A tél leglátványosabb és legnépszerűbb csillagképe az Orion. Asztrofotósok kedvenc célpontjai vannak itt, mint például a Nagy Orion köd és környéke, melyekről számtalan szebbnél-szebb fotó született már. A csillagkép számtalan kettős csillagot is rejt, de itt van a Betelgeuse vörös óriás csillag, melynek halványodása tavaly nagy felzúdulást keltett szak-, és amatőrcsillagász körökben. Ebben a bejegyzésben most csak az égi vadász fejét szimbolizáló és Meissának nevezett csillagról, illetve annak rendszeréről lesz szó. Vezetőképen az Orion feje a DSS2 égboltfelmérés felvételén. Forrás: Aladin lite.

Mikor született Jézus?

A címbeli kérdésre látszólag egyszerű a válasz, hiszen 2023 évvel ezelőtt december 25-én született, mivel évezredek óta ekkor ünnepeljük a születése napját. Ha jobban elmélyedünk a témában, és átolvassuk a Biblia vonatkozó részeit, összevetve a történelmi és csillagászati adatokkal rá kell jönnünk, hogy nem is olyan egyszerű megadni a választ. Olyannyira nem, hogy erről a kérdésről különféle tudományok képviselői, teológusok, történészek, csillagászok, az idők során könyvtárnyi irodalmat halmoztak fel, de teljes sikerrel nem jártak. Nos, ez az írás sem fogja megfejteni ezt a kétezer éves rejtélyt, de bízom benne, némi adalékkal szolgál majd az Olvasónak.

Az M36 és környéke

 

Régóta érdekelnek a nyílthalmazok, úgyis mint kettős csillagok kiapadhatatlan lelőhelyei is. De egyébiránt ezek nagy izgalmas képződmények, melyeket több szempont szerint is érdemes tanulmányozni. Pl. a csillagok kora, összetétele, mozgása stb. Most önzésből, természetesen érdeklődési körömnek megfelelően, a benne levő kettős csillagokat vizsgáltam meg részletesen. Ezekből próbáltam bizonyos következtetéseket levonni a halmazra vonatkozóan.

Robotok munkában

A kettős csillagok világában a nagyon szoros párok felbontása nagy kihívást jelent. Egy jó amatőr távcsővel 2 ívmásodperces szeparációval látszó két csillag megpillantása már jó eredménynek számít. Ebben az esetben a távcső és az emberi szem felbontó képessége jelent korlátot. Ha az ember fotografikusan észleli a kettősöket, akkor is kompromisszumot kell kötnie. A párok elválasztása függ a műszer és a képrögzítő eszköz együttes felbontó képességétől, valamint a méréshez használt szoftver tulajdonságaitól. Eddig. De most már más a helyzet! Erről szól ez a cikk.